Nemfizetési dominó indulhat el

Egyre több önkormányzat gondolja úgy, hogy nem érdemes fizetni a közművekért, úgyis segít majd az állam. Legalizálnák a lopást – így jellemezte röviden Lázár János energiaügyi javaslatát a szektor egyik szereplője. A Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy többek közt az önkormányzati intézményekben ne lehessen kikapcsolni a közműszolgáltatást akkor sem, ha nagy tartozás halmozódott fel. Lázár szavait sokan ígéretnek vélik, az önkormányzatok közt egyre nagyobb a nemfizetés aránya.

Az elmúlt hetekben két olyan esetet már láthattunk – Esztergomban, illetve Várpalotán –, amikor más ügy miatt, de nagy tartozást felhalmozó településeken segített az állam, az ottani példa pedig felbátoríthat másokat is, hogy a racionalitás határait is átlépjék a költekezésben, az állami mentőövben bízva. Információink szerint leginkább a kisebb és a közepes nagyságú településeken kezd divatos lenni a felelőtlenség. Ahogy egy önkormányzati forrásunk fogalmazott: leginkább az olyan kistelepüléseken válhat gyakorlattá ez, „ahol óvoda vagy iskola van, kvázi egyszerű ember a polgármester, és játszani akar”, a nagyvárosok országos politikában is otthonosabban mozgó vezetői nem feltétlen vállalnák fel a nemfizetéssel járó politikai kockázatokat. Egy másik forrásunk vitatkozik ezzel: azokban a példákban, amelyeket ő lát, nem lehet egyértelműen a méret alapján kiválogatni a rossz adósokat. Többen is pletykálnak településekről, ahol baj lehet a fizetési szándékkal, a legnagyobb városok a gyanús helyek közül néhány tízezer lakosúak.

A Fidesz rájátszik a tendenciára, bátorítja a felelőtlen polgármestereket – véli egy érintett. Igaz, nem tartja valószínűnek, hogy Lázár ígéretei átmennek a parlamenten, de szerinte már a felvetés is életveszélyes.

Lapunknak több áram- és gázszolgáltató megerősítette: adósaik listáján jelentős tételt tesznek ki az önkormányzati társaságok. Nemrég a Dalkia Energia Zrt. közölte, hogy a 65 millió forintra rúgó kinnlevőségek és a fizetési kötelezettségek rendezésére vonatkozó tárgyalások sikertelensége miatt nyolc intézményben korlátozza, illetve leállítja szolgáltatásait. Ezek nagyatádi városi, valamint barcsi, mátészalkai, csengeri, nagykátai és váci megyei fenntartású intézmények voltak. Igaz, két intézmény híján sikerült megállapodni az intézményekkel az ellátási korlátozások életbelépése előtt. A Dalkiának a közelmúltban több mint 25 település intézményeivel kellett ilyen ügyben egyeztetnie, de azokkal gyorsabb volt a megállapodás Asztalos Andrea kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint.

Az E.Ontól kapott adatok szerint a cégnél november végén 640 millió forintot tettek ki a határidőn túli önkormányzati tartozások – áprilisban ez még másfél milliárdot tett ki, a csökkenésben komoly szerepe van az azóta kifizetett önhikis forrásoknak. Az idén a cégnél a önkormányzati intézmények esetében közel 900 esetben merült fel a kikapcsolás lehetősége, de a legtöbb esetben meg tudtak egyezni. Mindössze közel száz esetben nem fizettek a felhasználók.

A megyék megúszhatják

A működésképtelenség szélére került megyéknél nincsenek nagy problémák: úgy tudjuk, azt az alig egy hónapos időszakot, amíg az állam át nem veszi a feladataikat, különösebb gond nélkül kibírják. Sőt, információink szerint némi nyomást is helyezett a megyék vezetőire a kormány: mivel a megyék az államtól fogják kapni gyakorlatilag minden pénzüket, erősen ajánlott az átadásig megmaradt hetekben felelősen gazdálkodni. Sok segítséget jelent az is, hogy bár ténylegesen december 31-ig kell megyei pénzből fűteni és világítani minden intézményben, az iskolákban a téli szünet miatt már csak két hétig. Fontos lehet az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak adható támogatás is, amely még az idén megérkezhet.