Biztosra lehet venni a hazánk elleni szankciót

Megszavazzák mai ülésükön az uniós pénzügyminiszterek a Magyarországnak szánt kohéziós források egy részének befagyasztását – értesült brüsszeli forrásokból a Reuters. A hírügynökségnek nyilatkozó diplomaták szerint a tagországok túlnyomó többsége támogatja az Európai Bizottság indítványát, amely a túl magas államháztartási hiány miatt büntetné Magyarországot 495 millió euró, vagyis a Kohéziós Alapból szánt jövÕ évi keret 29 százalékának visszatartásával. Ha megszavazzák a szankciót, Budapestnek szeptemberig kell azt bizonyítania a bizottság felé, hogy 2013-ban képes lesz az elvárt 3 százalék alá szorítani a GDP-arányos deficitet.

Az unió történetében példa nélküli lépéssel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfÕ korábban azt közölte: mindez „technikai ügy”, hazánk végsÕ soron nem veszít majd forrásokat. Tudni kell azonban, hogy a szankció jórészt szimbolikus, hiszen a 2007–13-as uniós költségvetési periódusra felajánlott kohéziós források fennmaradó része minden esetben Magyarország rendelkezésére áll majd.

A tanács elÕestéjén, lapzártánk után végzÕdött euróövezeti pénzügyminiszteri tanácskozáson a tárcavezetÕk áldásukat adták a második görög mentÕcsomagra, így az athéni vezetés ténylegesen hozzájuthat a szabályozatlan csÕd elkerüléséhez szükséges 130 milliárd eurós hitel elsÕ részletéhez. Az Eurogroup tagjai már pénteki telefonos konferenciájuk után megnyugtató hangnemben nyilatkoztak a görögökrÕl, miután kiderült, a magánhitelezÕk 85 százalékával sikerült megegyezni a kötvénycsereprogramról, és úgy tÛnik, a Nemzetközi Valutaalap is beszáll – Christine Lagarde vezérigazgató ígérete alapján 28 milliárd euróval – a görögök mentésébe.

Így az ország kis idÕre – a hónap végére tervezett elÕre hozott választásokig legalábbis – lekerülhet a napirendrÕl. Új stresszfaktor azonban mindig akad: ezúttal a spanyolok kerülhetnek terítékre a pénzügyminiszterek e havi találkozóján. Mariano Rajoy spanyol kormányfÕ ugyanis a hónap elején azt közölte: a vállalt 4,4 helyett csak 5,8 százalékosra tudja országa az idén leszorítani az államháztartási hiányt. A tavaly megállapított hiánycél megsértését a a nemrég hivatalba lépett konzervatív politikus a romló növekedési kilátásokkal és a rendkívül magas munkanélküliséggel magyarázta – nem sokkal az után, hogy kollégáival aláírta a szorosabb fiskális fegyelmet elÕíró paktumot. Kérdés azonban, hogy Brüsszel elfogadja-e az érvelést. Juncker, az Eurogroup elnöke annyit mondott: Spanyolországnak jövÕre teljesítenie kell deficitcélját, a hiány 3 százalék alatt tartását. Így különösen érdekes, a pénzügyminiszterek hogyan voksolnak Magyarországról