EU-pénzek: szigorodó kontroll

„Fel kell készülni arra, hogy az Európai Bizottság az eddiginél nagyobb figyelmet fordít az uniós források helyes felhasználására” – mondta el lapunknak Essősy Zsombor annak kapcsán, hogy az utóbbi hetekben több szomszédos EU-tagállamban függesztették fel bizonyos uniós források kifizetését Brüsszel által kifogásolt pénzügyi, adminisztrációs szabálytalanságok miatt. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a szigorúbb brüsszeli kontrollt azzal indokolta, hogy már zajlik a 2014–2020-as hétéves uniós költségvetési időszak keretszámainak, prioritásainak meghatározása, amelynél fontos szempont lehet Brüsszel számára, hogy az egyes tagállamok miként, mennyire szabályosan tudják lekötni az uniós forrásokat.

„Az Európai Bizottság az uniós források felhasználásának ellenőrzésekor leginkább abba szokott belekötni, ha egy EU-finanszírozású projektnél a közbeszerzést úgy írják ki, hogy nem valósul meg valódi verseny a pályázók között” – emelte ki a szakértő. Emellett jellemző szabálytalanságként értékeli Brüszszel azt is, ha az adott EU-forrást nem a megfelelő célra használják fel. Tipikusan ilyen például, ha az eredeti kiírással ellentétben több pénzt használnak fel például eszközbeszerzésre.

„Félő, hogy a következő hónapokban Magyarország esetében is felmerülnek majd brüsszeli aggályok, kifogások a pénzfelhasználás módjában egyes hazai programok esetében” – mondta a MAPI vezére. Mindamellett azt is kiemelte: egy operatív program esetleges brüsszeli felfüggesztése valamely tagállamban nem tekinthető rendkívülinek. Ilyenre már több országban is sor került a mostani eseteket megelőzően is.

Utóbbiak közül kiemelkedik az uniós pénzlehívás csehországi felfüggesztése. Múlt hét pénteken döntött úgy a cseh kormány, hogy június végéig leállítja bizonyos uniós források lehívását abból a célból, hogy addigra megszüntesse a nemzeti ellenőrzési rendszer hiányosságait. Az Európai Bizottság ugyanis előzőleg figyelmeztette Prágát: ha nem lép időben, akkor az unió júliustól általánosan felfüggesztheti a támogatások kifizetését. A cseh intézkedés a Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból érkező támogatásokat érinti.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csütörtökön Prágába látogat az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Diplomáciai források szerint Johannes Hahn konkrét javaslatokat mutat majd be arra vonatkozóan, hogyan lehetne a cseh lehívási rendszert a brüsszeli elvárásoknak megfelelően módosítani, hogy az uniós támogatások lehívása ne kerüljön veszélybe. Brüsszel szerint több programban – kezdve az autópályák építésétől a vállalkozások támogatásáig – súlyos hiányosságok vannak, főleg a pénzek felhasználása, illetve annak ellenőrzése területén.

Csehországon kívül az utóbbi hetekben még két régiós tagállamban (Lengyelország, Románia) függesztettek fel forráskifizetéseket. Február végén az

Európai Bizottság 312 millió euró támogatás kifizetését fagyasztotta be Lengyelország esetében a gazdasági innovációs program körüli szabálytalanságok miatt. Brüsszel amiatt rendelte el a zárolást, mert több esetben valódi verseny nélkül zajlottak le a közbeszerzések. Varsó három hónapot kapott a helyzet orvoslására.

Románia esetében Brüsszel pedig szintén februárban a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (POSDRU) kifizetéseit függesztette fel. Az ok: a pályázatok elbírálási folyamatának átláthatatlansága. Bukarest többek között úgy próbálja kiengesztelni Brüsszelt, hogy a POSDRU-pályázóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem vesztegettek meg azokat a közhivatalnokokat, akik elbírálták vagy ellenőrizték pályázatukat.

Magyarország esetében legutóbb tavaly ősszel merültek fel brüsszeli aggályok a közlekedésfejlesztési forrásokat gondozó operatív programmal (KÖZOP) kapcsolatban. A bizottság azt kifogásolta, hogy a kormányváltás után egyaránt a fejlesztési tárcához tartozó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felügyelete alá került a közlekedési beruházásokat megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), illetve a projekteket közreműködő szervezetként koordináló és ellenőrző KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Az intézményi összeférhetetlenséget úgy szüntette meg a kormány, hogy 2012-től a KIKSZ felügyeletét az MFB helyett a nemzetgazdasági tárca alá tartozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A KÖZOP-ot amúgy szintén intézményi összeférhetetlenségi okok miatt 2008 júliusában fel is függesztették.

Ötödikek vagyunk forráslehívásban

Magyarország a 2007–13-as uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló EU-források lehívásában az ötödik helyen áll az EU-tagállamok rangsorában – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2012. január 1-jei adatok alapján. A jelenlegi állás szerint Magyarországon a rendelkezésre álló mintegy 8000 milliárd forintos uniós forrásból a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 2400 milliárdot fizettek ki a pályázóknak.