Még nő a GDP, de kérdéses a jövő

2011 második negyedévétől kezdve a gazdaság teljesítménye (kiigazítatlan adatok alapján) mérsékelt ütemben nőtt. A bővülés súlypontja az elmúlt két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át, amely 0,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez – állapította meg a KSH.

Az ipar 0,8 százalékponttal segítette a GDP-bővülést, a hozzáadott értéke 3,5 százalékkal nőtt, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,5-es bővülés következtében – mutat rá a statisztikai hivatal. Az építőipar visszaesése ugyanakkor folytatódott, és 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését, a szolgáltatások csökkenése pedig 0,3 százalékponttal rontotta a teljesítményt. A fogyasztás 0,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest, és ugyanennyivel mérsékelte a GDP változását. Az állóeszköz-felhalmozás és a készletek állományváltozásának eredőjeként számolt úgynevezett bruttó felhalmozás 5,4 százalékkal csökkent, így –1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

Összességében tavaly a mezőgazdaság kedvező alakulása, valamint a külső konjunktúra, vagyis a nettó export segített abban, hogy a magyar gazdaság teljesítménye pozitív tartományban maradjon. Az idén azonban egyrészt nem valószínű, hogy a mezőgazdaság újra meg tudja ismételni tavalyi teljesítményét, másrészt nem biztos, hogy az eurózóna el tudja kerülni a recessziót, amely a magyar export teljesítményét is visszavetheti. Az sem várható, hogy a fogyasztás a gazdaság motorjává váljon, hiszen a kényszerűen restriktív gazdaságpolitika negatív hatással van erre. Elemzők szerint azt sem lehet kizárni, hogy az idén újabb költségvetési kiigazításra kerül sor, hogy a kormány elérje a 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt. Ez újabb negatív hatást fejthetne ki a növekedésre. További kockázatot jelent a gyenge hitelezés, míg az autóipari beruházások, valamint a külső környezet esetleges javulása segítheti a gazdaság bővülését. Közgazdászok szerint ez évben stagnálás várható, azonban többen recessziót jósolnak Magyarországon alapforgatókönyvük szerint.

Az exporttöbblet januárban 423,5 millió eurót tett ki, tavaly ez 432 millió volt. A csökkenéshez hozzájárult a cserearány romlása és a forintgyengülés: forintban 130 és 118,6 milliárd ez a két adat. Az import valamivel jobban nőtt, mint az export. Árokszállási Zoltán, az Erste és Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője arra számít az idén, hogy a belső kereslet visszafogja az import növekedését.

Hornyák József Külkereskedelem: a behozatal nőtt jobban A januári külkereskedelmi forgalom az előzetes adatok szerint 6,253 milliárd eurónyi (1933 milliárd forint) export és 5,830 milliárdnyi (1802 milliárd forint) import volt.

Az exporttöbblet januárban 423,5 millió eurót tett ki, tavaly ez 432 millió volt. A csökkenéshez hozzájárult a cserearány romlása és a forintgyengülés: forintban 130 és 118,6 milliárd ez a két adat. Az import valamivel jobban nőtt, mint az export. Árokszállási Zoltán, az Erste és Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője arra számít az idén, hogy a belső kereslet visszafogja az import növekedését. U-átlag feletti a magyar bővülés Az Eurostat gyorsbecslése szerint az EU bruttó hazai terméke 2011 negyedik negyedévében 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Az adatok szerint a tagországok felében, köztük Magyarországon is az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Hét tagországban: Cipruson, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.

-->