Kormányválságok a hiánycél miatt
A korrupciós botrányoktól terhes VV már tavaly júniusban, illetve pár hete is kormányválságot okozott azzal, hogy az uniós hiánycél eléréséhez szükséges megszorítások támogatását különböző politikai feltételekhez kötötte.
A mai prágai szavazás tétje az, hogy a 200 fős képviselőházban a kormányzó polgári demokraták, illetve a liberális TOP 09 párt 92 képviselője mellé hányan csatlakoznak majd a VV-ből kilépett képviselők közül. Az előzetes hírek szerint akár 10 egykori VV-képviselő is a kormány mellett szavazhat, amivel éppen meglenne a kabinet fennmaradásához szükséges többség. A bizalmi szavazás túlélése sem jelentené azonban, hogy a kormány feltétlen kitölti a mandátumából hátralévő két évet, ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt a tervezett megszorításokkal szembeni társadalmi elégedetlenség. Csehországnak a brüsszeli határidő szerint jövőre teljesítenie kellene a három százalék alatti hiánycél elérését. Ennek érdekében pedig 42 milliárd koronás, 504 milliárd forintnyi kiigazító csomagot fogadott el a kabinet pár hete. Ennek részeként egy százalékponttal megemelnék a kétkulcsos, jelenleg 20, illetve 14 százalékos áfát, továbbá a magas keresetűeknek a százezer korona feletti havi bruttó jövedelem után 7 százalékos szolidaritási adót kellene fizetni. Emellett csökkentenék a nyugdíjemelés mértékét is, amely így csak a bér-, illetve inflációnövekedés egyharmadával nőne az eddigi száz százalék helyett, illetve szeptembertől 3000-3500 koronás tandíjat vezetnének be a felsőoktatásban.
A megszorítások elleni tiltakozásul a szakszervezetek a kormány lemondását követelő mintegy százezres tömegdemonstrációt tartottak múlt szombaton, amely szerintük az 1989-es bársonyos forradalom óta a legnagyobb tüntetés volt az országban.
Az uniós túlzottdeficit-eljárás szabályai szerint Csehország mellett Hollandiának is jövőre kellene teljesítenie a három százalék alatti hiánycélt. Az ennek elérését célzó 16 milliárd eurós megszorítási tervek miatt a napokban megvonta támogatását a kisebbségi kormánytól a kabinetet eddig kívülről segítő szélsőjobboldali Szabadságpárt.
Ezt követően a jobbközép kabinet benyújtotta lemondását, és szeptember 12-ére kiírták az előrehozott választást. Tegnap azonban váratlanul mégis elérhető közelségbe került a jövő évi költségvetés: a PVV helyére „bejelentkezett” három másik párt: a baloldali liberális D66, a Baloldali Zöldek és a Keresztény Unió (CU).
A hitelminősítők bíznak Hágában
Az EU által előírt hiánycél jövő évi teljesítése azért is fontos a hágai kormány számára, mert Hollandia a költségvetési szigor egyik legfőbb szószólója az uniós vitákban. Emellett Hollandia egyike annak a négy eurózóna-tagországnak, ahol még a lehető legjobb, AAA hitelbesorolású az adósi minősítés. A kormány lemondása, illetve a büdzsével kapcsolatos bizonytalanság ellenére a hitelminősítők bíznak az országban.A Fitch értékelése szerint Hága így is teljesíteni fogja a jövő évi hiánycélt, illetve a Moody’s is megerősítette az elsőrendű adósbesorolást.
A Fitch értékelése szerint Hága így is teljesíteni fogja a jövő évi hiánycélt, illetve a Moody’s is megerősítette az elsőrendű adósbesorolást. „Stop a kormánynak” feliratú táblák a múlt szombati csehországi tüntetésen -->
