Szétveri a költségvetést az új diákhitel

A Diákhitel 2 lényege, hogy a képzési díjra bárki teljes egészében hitelt vehet fel az államtól. A diploma megszerzésig ez a hitel többmilliós, esetenként akár a tízmilliót is meghaladó adósság formájában jelentkezik a leendő munkavállalónál.

Normál banki hitel esetén ehhez még a kamatokat is hozzá kellene számolni, de a Diákhitel 2. esetén az állam nagyvonalú: a kamat 2 százalékot meghaladó részét átvállalja, illetve a törlesztőrészleteket a fiatal diplomás majdani fizetésének általában alacsony (4-6) százalékában rögzíti. (A törlesztőrészlet aránya a fizetéshez képest differenciált, a hitelösszeg nagyságától függ. Extrém esetben, 11 milliós hitelnél ez akár a bér negyedét is kiteheti.) 

Az FN24 birtokába jutott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztésből most az is kiderült, hogy a Diákhitel 2. költségvetést fenyegető hatásaival pontosan tisztában voltak a döntéshozók. A még január közepén a kormány elé került dokumentum háttérszámításai pontosan „beárazták” annak költségeit.

E szerint már 2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik.

2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent az új „csodafegyver”. Jelenleg a magyar GDP mintegy 28 ezermilliárd forint, és a kőbe vésett kormányzati cél szerint az éves hiány ennek 3 százalékát, azaz a 840 milliárdot nem haladhatja meg. Ehhez képest kilenc év múlva (a kormány modellszámításai szerint!), hasonló nagyságrendű GDP esetén a Diákhitel 2. megduplázhatja azt.

A dokumentum felhívta a kormány figyelmét arra is, hogy az alacsony hitelkamat miatt a közgazdaságilag racionális viselkedés az, hogy még azok is felveszik a hitelt, akik nincsenek erre rászorulva, hiszen így a felszabaduló saját forrás befektetésével kockázatmentes nyereség érhető el a központi büdzsé terhére. Az uniós szabályok miatt a rendszerből nem zárhatók ki a többi európai országból érkező hallgatók sem, ha van tartózkodási vagy munkavállalási engedélyük.  Azaz a gazdag (akár külföldi) hallgatók még jobban meggazdagodhatnak az állam jóvoltából.

A dokumentum összehasonlítja a következő évekre a Széll Kálmán Tervben leírt felsőoktatási megszorítások által megtakarított és a Diákhitel 2. kamattámogatási vállalása által kifizetendő összegeket is. E szerint 2019-ig az előbbi jön ki győztesnek, egyre kisebb előnnyel, onnantól viszont átbillen a mérleg. 2020-tól többe kerül a Diákhitel 2. az országnak, mint a megszorításokból megspórolt, jövőfelélő „felsőoktatási reform” költségvetési hozadéka. Ezt mutatják a kormány által elkészített háttérszámítások az FN24 szerint.