BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alku az intézményekkel

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Nem vállalta a kormány, hogy fenntartsa a korábban megyei múzeumokat és könyvtárakat. A januárban államosított intézményeket május elsejétől átadják a városi önkormányzatoknak – ott viszont csak további terhet jelentenek.

Hiába vette át az állam az év elejétől a megyei tulajdonú közművelődési intézményeket, most mégis szabadulna tőlük. A könyvtárak, múzeumok, levéltárak fenntartása májustól a települések feladata lesz. A kormányzati döntés az intézményeknél és a településeken sem aratott osztatlan sikert.

Országszerte összesen 212 intézményt érint az átszervezés, vagyis átlagosan megyénként mintegy tíz helyről van szó. Olyan intézmények ezek, amelyeknek a puszta létezése elég nagy presztízst jelent minden érintett számára ahhoz, hogy senki ne merje vállalni a kockázatot, hogy esetleg bezárnának, ám a fenntartásuk nem olcsó. Az állam rossz anyagi helyzetben van, a települések szintén, a megyék pedig tömegesen kerülhettek volna csődközelbe az államosítás nélkül. Azt viszont egyetlenegy politikus sem szeretné kimondani, hogy nem képesek fenntartani ezeket az intézményeket.

Így pedig a települési önkormányzatoknak adja át az állam a közművelődési intézményeket. A városoknak ez jelentős anyagi terhet jelent, miközben egyébként sem tisztázott, hogyan oldhatják meg az eddig is meglévő feladataik finanszírozását. Mint egyik önkormányzati forrásunk elmondta: nincs más választásuk, mint megpróbálni fenntartani ezeket az intézményeket, és a múzeumok, a könyvtárak presztízse miatt nem is valószínű, hogy azt kom­munikálnák, hogy ezt nem szívesen teszik, de szeretnének támogatást is erre a célra. Pénz viszont alig van, a jövőben pedig még kevesebb lesz, a múlt héten bemutatott konvergenciaprogram szerint legalábbis 2013-ban 85 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak a települések, mint idén.

„Labdáznak velünk” – ezt már egy érintett közművelődési intézmény vezetője mondta kérdésünkre. A névtelenséget kérő vezető arról beszélt: úgy érzi, nyűgöt jelentenek mindenki számára. Az, hogy az állam átvette ezeket a helyeket a megyéktől, szükséges lépés volt szinte mindenki szerint, mert a megyék valószínűleg képtelenek lettek volna fenntartani őket. Minőségi változás mégsem történt, egyedül az életben maradás értékelhető eredményként. Most attól tartanak, hogy a települési önkormányzatoknak nem lesz elég forrásuk rájuk, így pedig vagy komoly megszorítások következhetnek, vagy – még rosszabb esetben – a bezárás.

Pécsett a közművelődési és közgyűjteményi intézmények dolgozói aláírásgyűjtésbe is fogtak, hogy ne kelljen a jelentős hiánnyal küzdő városi önkormányzat alá kerülniük, mert ez szerintük a szinte biztos csőddel volna egyenértékű. Ott a kormány döntése ellen (még akkor, amikor csak terv szintjén létezett) az egyik helyi kormánypárti képviselő is felszólalt. Trombitás Károly, a város gazdasági bizottságának elnöke a helyi sajtóban ezzel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta: „akkor sincs pénzünk ezek fenntartására. Ha lenne is többletforrásunk, akkor azt is inkább az iskolákra fordítanánk”.

ÁSZ: az elszámolások több mint harmada nem megbízható

Az önkormányzatoknak juttatott normatív hozzájárulások elszámolásának 38 százaléka nem volt megbízható és megalapozott – állapította meg az Állami Számvevőszék pénteken kiadott, a 2010-es elszámolásokon alapuló jelentésében. A lesújtó eredményben közrejátszott az ÁSZ megállapítása szerint a szabályozás bonyolultsága is. Az egyéb okok közt a jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyását, valamint a figyelmetlenséget említették.

Emelkedett azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol az éves elszámolások helyszíni felülvizsgálatánál eltérést tártak fel a korábban közölt adatokhoz képest – derül ki a számvevőszéki jelentésből. Pozitívumként említik viszont, hogy a korábbiakhoz képest erősödtek a belső kontrollok az önkormányzatok gazdálkodásában.

Sztojcsev Iván ÁSZ: az elszámolások több mint harmada nem megbízható Az önkormányzatoknak juttatott normatív hozzájárulások elszámolásának 38 százaléka nem volt megbízható és megalapozott – állapította meg az Állami Számvevőszék pénteken kiadott, a 2010-es elszámolásokon alapuló jelentésében. A lesújtó eredményben közrejátszott az ÁSZ megállapítása szerint a szabályozás bonyolultsága is. Az egyéb okok közt a jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyását, valamint a figyelmetlenséget említették.

Emelkedett azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol az éves elszámolások helyszíni felülvizsgálatánál eltérést tártak fel a korábban közölt adatokhoz képest – derül ki a számvevőszéki jelentésből. Pozitívumként említik viszont, hogy a korábbiakhoz képest erősödtek a belső kontrollok az önkormányzatok gazdálkodásában.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.