Egy görög titánon Európa szeme

Sikerül-e egy 37 éves mérnöknek három nap alatt egyesíteni a görög baloldalt úgy, hogy közben még a jobboldal egy részét is meg tudja nyerni magának – ez az a kérdés, amely nem csak Görögország, hanem az eurózóna sorsát is befolyásolhatja.

A szóban forgó fiatalember nem más, mint Alexisz Tsziprasz, a hétvégi választásokon második helyen végzett Radikális Baloldali Koalíció vezére, aki tegnap hivatalosan is mandátumot kapott Karolosz Papouliasz görög államfőtől a kormányalakításra. A bírálói szerint pimasz, követői szerint karizmatikus Tsziprasz azután jutott lehetőséghez, hogy a választást orrhosszal megnyerő konzervatív Új Demokrácia vezére, Antonisz Szamarasz bejelentette: nem képes kormányt alakítani. A megszorításokat ellenző politikai erők ugyanis nem kívántak koalícióra lépni pártjával, vagy együttműködésükért cserébe elfogadhatatlannak ítélt feltételeket követeltek. Szamarasz sorsa mindössze két mandátumon múlott: a 300 fős parlamentben minimálisan 151 helyet kellett volna összekaparnia pártjának és a szocialista Paszoknak, végül azonban csupán 149-et sikerült.

Tsziprasz máris jelezte, hogy a megegyezésre adott háromnapos határidő végéig, péntekig mindegyik parlamentbe került párt vezetőjével tárgyalni kíván a szélsőjobboldali Arany Hajnal kivételével. A közös nevező megtalálása mindenesetre elég nehéz feladatnak tűnik a meglehetősen tarka baloldali táborban: míg például a Paszok az EU–IMF-hitelmegállapodás és az ezzel járó megszorítások mellett van, addig a parlamentbe szintén bejutó Görög Kommunista Párt azonnal kiléptetné az országot az eurózónából, és minden hatalmat a proletariátus kezébe adna.

A Radikális Baloldali Koalíció a kettő között áll: egyrészt az eurózónán belül tartaná az országot, másrészt újratárgyalná az EU–IMF-hitelszerződést, ideiglenesen felfüggesztené a hiteltörlesztések fizetését, valamint azonnal leállítaná a nyugdíj- és bércsökkentéseket. Tsziprasz tegnap kifejtette azt is, hogy a hitelszerződésben szereplő görög vállalások szerinte érvényüket vesztették – a bejelentésre az euró az 1,30-as szint alá zuhant a dollárral szemben.

Ha a legfiatalabb görög pártvezér kísérletei is kudarcba fulladnak, a harmadik helyezett Paszokhoz kerül a labda. Mivel azonban nekik még kisebb esélyük van egy kabinet összehozására, újabb választásokra kerülne sor – akár már júniusban. Brüsszel annyit közölt, hogy a hitelcsomag májusi részletét megkapja Athén.

A görög tűz mindenesetre terjedni látszik. Portugáliában például Mário Soares egykori miniszterelnök közölte: látva a változásokat, országának szakítania kellene az IMF-EU-EKB trojkával és a tavaly, még pártja, a PS által is aláírt megállapodással. Ezt a kormányzó konzervatív PSD egyik vezető politikusa mindenesetre éles hangon utasította vissza.

Csúcs a növekedésért

Informális csúcsértekezletre hívta össze Herman Von Rompuy, az Európai Tanács elnöke tegnap az EU állam- és kormányfőit. A május 23-i brüsszeli eseményen a vezetők azt vitatják majd meg, hogyan lehet úgy segíteni a gazdasági növekedést az EU-ban, hogy közben nem mondanak le a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését célzó intézkedésekről. Meg kell találni az egyensúlyt a kettő között, a konszolidációt növekedésbarát módon kell végrehajtani, mondta erről Olli Rehn uniós pénzügyi biztos. Azt tudni lehetett, hogy lesz egy előkészítő ülés, az időpont volt kérdéses.