Egyre közelebb a görög búcsú

Valószínűleg a német típusú, megszorításokon és költségvetési fegyelmen alapuló gazdaságpolitikai irányvonal további előretörését jelentené uniós szinten, ha a várakozásoknak megfelelően Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter váltaná Jean-Claude Junckert az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup élén június végén. Az utódlás kérdése napirendre került a testület tegnap lapzártánk után tartott ülésén is, és valószínűleg téma lesz Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök mai csúcstalálkozóján is. Az már most nyilvánvaló, hogy Schäuble esetleges elnökké választását nem adja ingyen az európai közösség: a Bild uniós forrásokból származó értesülései szerint ebben az esetben Berlinnek be kellene áldoznia az ideiglenes euróövezeti mentőalapot kezelő intézmény (EFSF) élén álló Klaus Reglinget – az EFSF-et nyáron felváltó állandó mentőalap (ESM) vezetését a spanyol Belen Romana Garcia venné át –, emellett alku tárgyává lehet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöki posztja is, amelyet jelenleg a szintén német Thomas Mirow birtokol.

Emellett a kancellár belpolitikai szinten is engedményekre kényszerülhet, miután tegnap a német szociáldemokraták és a zöldek is jelezték: a német pénzügyminiszteri poszt „nem részmunkaidős állás”, ezért ha Schäuble Eurogroup-elnök lesz, akkor le kell mondania előbbi tisztségről. Még rosszabb hír Merkel számára, hogy a Handelsblatt szerint már a koalíciós partner FDP-n belül is ellenállás látszik kibontakozni Schäuble euróövezeti ambícióival szemben.

A politikus mindezek ellenére a Die Weltnek adott interjújában jelezte, hogy kész elvállalni a posztot. Bár azt is világossá tette, hogy nem fog engedni a gazdaságpolitikai szigorból, ezért nyitva hagyott néhány kiskaput a változtatásokra. A Hollande által újratárgyalni kívánt fiskális paktumról például azt mondta: „A megkötött szerződéseknek a választások után is érvényesnek kell lenniük, és ez vonatkozik erre a paktumra is”. Hozzátette azonban, hogy meg fogják hallgatni Hollande javaslatait is. Ez a kettősség érződik a növekedés beindításával kapcsolatos álláspontban is: bár ennek fontosságát nem vonja kétségbe, a hitelből finanszírozott konjunktúraprogramokat továbbra is elutasítja.

Schäuble korainak tartja a Hollande által szintén megvitatásra ajánlott eurókötvényeket is, mondván, az alááshatja a tagállamok költségvetési fegyelmét. „Amíg nincs közös gazdaságpolitika, addig hiba lenne ennek bevezetése” – figyelmeztetett.

Ami a görög kérdést illeti, szerinte Athén számára „nincs kényelmes út”, és „nincs jobb megoldás”. „Lényegében arról van szó, hogy Athént ismét versenyképessé kell tenni, a növekedést be kell indítani, és ismét vissza kell terelni az országot a pénzpiacokra.” Úgy véli, ehhez elengedhetetlen, hogy az ország végrehajtsa az EU–IMF-hitelcsomagok fejében vállalt reformokat, megszorításokat, különben „az országnak nincs perspektívája.” Bár a német pénzügyminiszter továbbra is az eurózónán belül szeretné tudni a görögöket, „erre nem tudja kényszeríteni őket”, majd utalt arra, hogy az esetleges kiválásukra is felkészültek. Ez egyébként már korántsem számít tabutémának: „Úgy gondolom, hogy egy békés válás – ha ez szükségessé válik – lehetséges” – mondta a Financial Times-nak Luc Coene, a belga jegybank vezetője.

Szintén kétirányba mutató nyilatkozatot tett tegnap az Európai Bizottság szóvivője: „Azt akarjuk és azt reméljük, hogy Görögország az eurózóna tagja marad. Viszont ehhez tiszteletben kell tartania a kötelezettségeit.” A hellének esetleges kiválása az euórövezetből azután került napirendre, hogy a választásokon az EU–IMF-hitelcsomagot és a túlzott megszorításokat ellenző politikai erők törtek előre.

A tegnapi fejleményekre az európai és amerikai piacok zuhantak, az euró pedig közel négyhavi mélypontra, az 1,29-es szintig esett a dollárral szemben.

Már a radikális baloldal vezet a görögöknél

A koalíciós tárgyalások lapzártánkig nem vezettek eredményre, így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hamarosan előrehozott választásokra kerül sor. Ezt a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a hitelcsomagokat érvénytelennek tekintő Radikális Baloldali Koalíció nyerné, amely az elmúlt napokban 20,5 százalékra növelte népszerűségét a választásokon elért 16,8 százalékról. Elemzők mindenesetre nem zárták ki, hogy az utolsó pillanatban mégis sikerül majd létrehozni egy ideiglenes kormányt. A Guardian értesülései szerint például a hitelcsomagot támogató két nagy pártnak, a konzervatív Új Demokráciának és a szocialista Paszoknak már majdnem sikerült megegyeznie az ezt eddig ellenző legkisebb baloldali erővel, a Demokratikus Baloldallal, így lehetséges, hogy a három párt végül közös koalícióra lép majd. Ez azonban csak rövid ideig tartana, célja pedig az lenne, hogy átvezesse az országot a következő kritikusnak számító hónapokon. Az országnak ugyanis törlesztenie kell adósságait hitelezői felé, erre pedig csak akkor lesz képes, ha az EU és az IMF folyósítja számára a hitelcsomag aktuális részét. A nemzetközi szervezetek utóbbit a megszorítások végrehajtásához kötik.