Kína nélkül nincsen globális versenyképesség – ezt az ott működő amerikai cégek is elismerik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz amerikai cégek kitartanak Kína mellett annak ellenére, hogy lassul a világ második legnagyobb gazdasága, és ez továbbra is rontja az üzleti hangulatot. A két ország közötti feszültség ellenére az amerikai vállalatok szerint változatlanul Kína az új technológiák kísérleti terepe, és sokat tanulhatnak az országban végzett tevékenységükből, ahogy fokozódik a belföldi verseny.
A U.S.-China Business Council tagjai körében végzett friss felmérés eredménye szerint
- a tavalyi 91 százalék után
- most a válaszadók 95 százaléka
tartja elengedhetetlennek a kínai jelenlétet a globális versenyképesség megőrzéséhez az ország gyártási erejének és a jól fejlett ellátási láncoknak köszönhetően.
Kína nemcsak piac, iskola is
„A nagy, globálisan versenyképes vállalatok elismerik, hogy sokat kell tanulniuk Kínában és a kínai versenytársaiktól. Az amerikai és a globális vállalatok nemcsak a piac miatt vannak Kínában, hanem a tanulságok és az ottani fejlemények miatt is” – nyilatkozta a Nikkei Asia gazdasági hírportálnak a felmérés eredményéről Sean Stein, a tanács elnöke.
Ráadásul anyagilag is megéri jelen lenni Kínában:
a válaszadó amerikai cégek 92 százalékának nyereséges az ottani tevékenysége,
ami 10 százalékpontos növekedés a tavalyihoz képest, és a legmagasabb arány 2021 óta, amikor Kína bevezette a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat.
A lassuló kínai növekedés azonban egyre jobban aggasztja a vállalatvezetőket; tavaly ez még csak az ötödik helyen állt a kihívások sorában, mostanra a második helyre lépett előre. Az első helyen változatlanul a kétoldalú kapcsolatok állnak.
Bár a fogyasztásnak bruttó hazai termékhez viszonyított aránya emelkedett, a belföldi kereslet változatlanul gyenge, makacsul kitart a defláció, és az évek óta tartó ingatlanválság tovább rontja a fogyasztói bizalmat.
Jó lépés volt a csúcstalálkozó
A felmérésről készült jelentés szerint „a kormányzatnak a gyenge kereslet mögöttes okaival szemben a minőségi növekedésre, az ipari korszerűsítésre és az ellátási lánc biztonságára helyezett hangsúlya kérdéseket vetett fel a fogyasztásvezérelt fellendülés iránti elkötelezettségével kapcsolatban”.
A hírportál emlékeztetett, hogy a felmérést 175 vállalat körében még Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök májusi találkozója előtt végezték, és nem tükrözi a tárgyalások nyomán bekövetkezett hangulatváltozásokat.
Stein szerint a találkozót hasznos lépésnek nevezte afelé, hogy megoldják „a vállalatok előtt álló legfőbb problémát, amit a kihívásokkal teli amerikai–kínai kapcsolat erodálása jelent”.
Megmaradtak a régi nehézségek
Az amerikai vállalatok azonban továbbra is szembesülnek nehézségekkel. A megkérdezettek több mint 70 százaléka szerint a kínai iparpolitika megerősítette a korábban versenyképtelen hazai vállalatokat, és a vásárlók kínai vagy legalábbis nem amerikai versenytársak felé fordulnak.
A kormány által prioritásként kezelt ágazatokban a piaci hozzáférés is szűkült, miközben a nacionalizmus visszafogja az eladásokat.
Ennek ellenére a tavalyi felméréshez képest több vállalat mondta azt, hogy nincsenek rövid távú tervei az ellátási láncok felülvizsgálatára a vámháború miatt.
A megkérdezett vállalatok 59 százaléka vizsgálja felül az ellátási láncát, és a harmaduk Kínán kívüli termelésbe fektet be.
A vámok még mindig problémát jelentenek
A vámok továbbra is a három legnagyobb kihívás között szerepelnek a megkérdezett amerikai vállalatok körében, a novemberben lejáró kereskedelmi fegyverszünet ellenére is nőtt az érintett cégek aránya.
Az érintett vállalatok 39 százalékának csökkent az árbevétele az amerikai, közel egyharmaduknak a kínai tarifák miatt – mindkét érték a legmagasabb Trump első ciklusa alatt indított kereskedelmi háború óta.
Ahelyett azonban, hogy a termelést visszahelyeznék az Egyesült Államokba,
több vállalat inkább állja a vámköltségeket, vagy harmadik országokban bővíti a gyártást.
A technológiai cégek helyezik át a legnagyobb valószínűséggel Kínán kívülre a működésüket, az arányuk 2021 óta megháromszorozódott.
A megfelelési kockázatok is fokozódnak. Kína kibővítette jogi ellenintézkedési keretrendszerét, beleértve a külföldi szankciók elleni, valamint a külkereskedelmi törvény közelmúltbeli frissítéseit.
