Földcsuszamlás az EU-ban

Az Angela Merkel nevével fémjelzett, kőkemény megszorításokon alapuló stabilizációs gazdaságpolitika bukásaként értékelik elemzők a hétvégi választások eredményét. Franciaországban a túlzott takarékossági programok helyett a növekedés beindítását előtérbe helyező François Hollande utasította maga mögé a német kancellár fő szövetségesét, Nicolas Sarkozyt, míg a görögöknél a megszorítások és a hitelcsomag ellen kampányoló pártok törtek előre az Új Demokrácia és a Paszok kárára.

Az európai adósságválság kezelésében az egyik legnagyobb hibája az volt a távozó francia elnöknek, hogy csupán követte a kizárólag megszorításon alapuló német vonalat – mondta Franco Frattini volt olasz külügyminiszter a Nézőpont Intézet által rendezett tegnapi budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Az Európai Bizottság egykori alelnöke szerint eljött az idő, hogy Európa változtasson az eddig követett válságkezelési stratégián, és a fiskális paktum mellett a növekedés elősegítésére is fókuszáljon.

Ezzel párhuzamosan Görögországban is azért erősödhettek meg az EU- és IMF-ellenes erők – figyelmeztetnek szakértők –, mert a nemzetközi szervezetek által a hitelcsomag fejében diktált megszorítások messze túllépték a társadalom fájdalomküszöbét. A folyamatos nyugdíj- és bércsökkentések tömegeket taszítottak mélyszegénységbe, amelyek így olyan pártokra szavaztak, amelyek azt ígérték: szakítanak ezzel a politikával.

Ami a részleteket illeti, a hitelcsomag mellett kitartó két nagy párt hatalmasat bukott – az Új Demokrácia támogatottsága 33-ról 18,9-re, a Paszoké 44-ről 13 százalékra csökkent 2009-hez képest –, miközben a csomag újratárgyalása mellett kampányoló Radikális Baloldali Szövetség (Syriza) triplázott, és 17 százalékkal a második legnagyobb politikai erő lett. A parlamentbe összesen hét párt került be, köztük egy sztálinista és egy neonáci politikai erő is. Az Új Demokráciának három napja van arra, hogy kormányt alakíthasson, erre azonban a Paszok mellett még egy pártra szüksége lenne. Ha ez szerdáig nem sikerül, akkor a Syriza kap lehetőséget erre.

Bár a szintén elsősorban Angela Merkel nevéhez fűződő, az eurózóna-tagállamok költségvetésének központi kontrollját jelentő fiskális paktum még áll, a szerződés komoly konfliktusforrás lehet Merkel és Hollande között. Angela Merkel tegnap a kötelező udvariassági körök megtétele után kijelentette: a korábban már 25 ország által kialkudott és aláírt fiskális paktum „nem tárgyalható újra”. Hollande viszont választási kampányában a szerződés újratárgyalása mellett érvelt. „Bár ebben a témában valószínűleg hosszú egyeztetések fognak lezajlani, a paktum egészét nem látom veszélyben, maximum annak időbeli megvalósulása csúszhat majd” – mondta lapunknak egy német diplomáciai forrás. A Spiegel információi már május 15-én – beiktatása napján – Berlinbe látogathat Hollande. A két politikus eddig csupán egyszer beszélt közvetlenül egymással – vasárnap este, amikor Merkel telefonon gratulált Hollande-nak a győzelemhez.

Satuba kerülhet Merkel

Könnyen össztűz alá kerülhet a közeljövőben Angela Merkel német kancellár: míg a francia kormányfő valószínűleg a fiskális paktum felpuhításáért küzd majd, és a német szociáldemokraták is a növekedést ösztönző intézkedésekkel toldanák meg azt, addig Merkel pártjának, a CDU-nak a koalíciós partnere, az FDP tudatta: ragaszkodnak a paktumhoz és a megszorításokon alapuló politikához. A liberális párt a hétvégén Schleswig-Holsteinben tartott választások eredménye láttán bátorodott fel: a nyolc százalék relatív jó eredmény ahhoz képest, hogy más tartományi választásokon legutóbb még a parlamenti küszöböt sem sikerült átlépniük. A schleswig-holsteini választást a CDU nyerte hajszállal az SPD előtt, egyelőre azonban kétséges, hogy folytathatja-e a kormányzást.