Milliárdokkal nő a pályázati keret

Az idei keretből néhány kiírás – a piacorientált K+F, a vállalati innováció és az innovációs eredmények hasznosítása – a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban már hónapok óta pályázható 24 milliárdos kerettel. A felhívások másik részét – az ­EUREKA programban, az EU 7. keretprogramjában való részvétel, a k+f+i ernyőprojektek és a közép-magyarországi régióban megvalósuló piacorientált k+f támogatására – március végén tette közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 19,7 milliárdos kerettel, aminek finanszírozási forrása az Innovációs Alap. S várhatóan június közepén a keret fennmaradó részére további kiírásokat hirdetnek meg 31,4 milliárdos összegben. „Ebből többek között az innovációmenedzsmentet, a beszállítói programokat, a versenyképességi/kiválósági szerződéseket, a közép-magyarországi vállalati innovációt, a gyors fejlődésre képes gazellavállalkozásokat és az inkubációt fogjuk támogatni” – közölte az államtitkár.

Cséfalvay Zoltán cáfolta, hogy költségvetési takarékossági okokból lassult volna le a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) támogatása. Ellenkezőleg – mondta–, még további legalább 30 milliárd forinttal nő, vagyis minimum 105 milliárd forint lesz az idei pályázati keret. „A pluszpénzből 10-10 milliárddal több jut a népszerű vállalati innovációra és a versenyképességi/kiválósági szerződésekre, a fennmaradó legalább 10 milliárdból pedig a tervezetthez képest még egy új kiírásra is futja, amely a kutatóhelyek eszközparkjának bővítését szolgálja” – ígérte az államtitkár.

Az Innovációs Alapnál egy zárt rendszert sikerült kialakítani az elmúlt hónapok során, amely már nem függ a mindenkori költségvetéstől. „Hogy ha a vállalatok befizetik az innovációs járulékot, 40–45 milliárd forint lesz az Innovációs Alapban, amivel minden évben lehet számolni” – tette hozzá. Felidézte a korábbi gyakorlatot, amely során a járulékleírások után 20 milliárd forint volt a vállalati befizetés. A 2004-es innovációs törvény értelmében ehhez ugyanennyit tett volna hozzá a kormány, de ez csak egyetlen egyszer – 2005-ben – fordult elő, rendszerint a költségvetési zárolások áldozata lett az alap. „Ez a jövőben nem fordulhat elő, mert zárt a rendszer, az alapba befizetett pénz stabil, és többletforrást jelent a k+f+i szektor számára” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági tárca illetékes államtitkára.

Az Innovációs Alapból biztosítja a Magyarországra eső 8,5 milliárd forintos részt a kormány, miután Budapesten aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében az MTA Wigner Kutatóközpontban épül fel 2012 végéig Európa legnagyobb és a világ egyik legmodernebb adatközpontja. „Minden olyan fejlesztésre szükség van, amely magas hozzáadott értéket termelő munkahelyeket teremt Magyarországon” – reagált a hírre Cséfalvay Zoltán. Az Európai Nukleáris Kutató Szervezet (CERN) pályázatán 28 ország tett ajánlatot, s közülük a magyar pályázat nyert. Az államtitkár véleménye szerint ez is azt bizonyítja, hogy kiemelkedőek Magyarország képességei a k+f+i terén, és ezekkel élni kell.