Szűcs Tamás: „A labda a levegőben van”

– Mi történt múlt kedden Brüsszelben?

– Egy viszonylag rövid találkozó zajlott le Orbán Viktor és José Manuel Barroso bizottsági elnök között, ám ezt egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg több témában, több szálon. A szakértői egyeztetések mellett elemeztük az egyes vitatott jogszabályok esetében megküldött magyar válaszokat. Kedden Barroso bizottsági elnök ismertette ezek eredményeit a magyar miniszterelnökkel, aki a legmagasabb szintű elkötelezettséget tett arra, hogy a vitás kérdéseket a lehető leghamarabb megoldják. Ezzel az üzenettel ment Barroso másnap a bizottsági ülésre – mindennek a konklúziója az lett, hogy a bizottság hozzájárul a tárgyalások megindításához.

– Arról van szó, hogy a magyar válaszok kielégítették a bizottságot, vagy arról, hogy azok nem, hanem Orbán Viktor ígéretei?

– A magyar válaszok – és itt nem egy egyoldalas papírra kell gondolni, hanem egy részletes érvrendszerre – több szempontból kielégítőek voltak, két ügy azonban az Európai Bíróság elé került.

– Ezek szerint a jegybanktörvénnyel kapcsolatban kielégítő biztosítékokat kapott a bizottság, hiszen ebben az ügyben végül nem fordultak a bírósághoz.

– A bizottság közleménye szerint a mi részünkről nem látjuk akadályát a tárgyalások megindításának, feltéve, ha a parlament elfogadja az összes ehhez szükséges törvénymódosítást.

– A jegybanktörvényel kapcsolatban két hete volt egy ötoldalú egyeztetés. Ez is fordulópontot hozott?

– Frankfurtban egy szakértői egyeztetés zajlott, az első része egy folyamatnak. Amennyire érzékelem, vannak még nyitott kérdések, ezeket ebben a körben kellene megoldani. Itt az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank a saját mandátumának megfelelően jár el és dönt.

– Bírálatként felmerült az Európai Bírósággal szemben, hogy az elmúlt hónapokban túlságosan politikai lépéseket hozott Magyarországgal kapcsolatban. Egyetért ezzel?

– Nem látom ezt jogos bírálatnak. Persze hozzászoktunk: van, aki azért bírál minket, mert politikai indíttatást vélelmez, más úgy látja, a politikai helyett túlságosan jogi megközelítést választunk. A valóság az, hogy a bizottságnak van egy szigorúan kötött mandátuma: a szerződések őreként az uniós jog betartatása a feladatunk. Ez a szemlélet fog fennmaradni a jövőben is. Ezzel kapcsolatban a legmarkánsabban január 18-án az európai parlamenti vitában fejtette ki az Európai Bizottság elnöke és alelnöke, Viviane Reding, hogy az ügynek a jogi mellett nyilván van egy politikai dimenziója, amelyben minden intézménynek – így az Európa Tanácsnak vagy a Velencei Bizottságnak is – megvannak a maga kompetenciái. Álláspontjukat természetesen az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri. A miniszterelnök arra is a legmagasabb szinten kötelezettséget vállalt, hogy az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásait és észrevételeit figyelembe fogja venni a magyar törvények módosításakor.

– Az azért tény, hogy szokatlanul markáns volt a bizottság fellépése Magyarországgal szemben.

– Szokatlanul markáns? Korábban nem volt ilyen ügy, ezért nehéz mihez viszonyítani. Ez nyilván nem egy átlagos jogsértési eljárás.

– Lehet olyan olvasata is az elmúlt héten történteknek, hogy Magyarországgal szemben a külső helyzet romlása miatt vált engedékenyebbé Brüsszel. Spanyolország gazdasági problémái erősödnek, a görögöknél a hét végén választások lesznek – nem az motiválta a bizottságot, hogy legalább egy gonddal kevesebb legyen?

– Az, hogy a piacok és elemzők melyik országot tekintik éppen stabilnak vagy instabilnak, szinte naponta változik. Nekünk nyilván azt kell szem előtt tartani, hogy lehetőleg mindenhol stabil legyen a helyzet – ez igaz Magyarország esetében is. Az látható, hogy a piacok számára egy IMF–EU-megállapodás kiszámíthatóságot hozna a gazdaságpolitikában, de az általános gazdasági helyzet stabilitását is erősítené.

– Az időzítés tekinthető véletlennek?

– Annak nem mondanám, hiszen a kötelezettségszegési eljárás magyar válaszait március 30-án kaptuk meg, és mostanára érett be ezeknek a válaszoknak az elemzése.

– Közben folyik egy másik eljárás is Magyarországgal szemben a túl magas deficit miatt. Ez hogyan befolyásolhatja a hiteltárgyalások kimenetelét?

– Mi mindig hangsúlyoztuk, hogy elkülönülnek az eljárások. A túlzottdeficit-eljárás akkor is megindult volna, ha semmilyen más nincs. Abban az értelemben kapcsolódnak csak egymáshoz, hogy a jogsértési eljárások kimenetele is hatással lehet a gazdasági helyzetre. Most publikálta a kormány az új konvergenciaprogramot, amelynek még folyik az elemzése. Ha ez számunkra megfelelő garanciákat tartalmaz, az elvezethet a túlzottdeficit-eljárás folytatásának felfüggesztéséhez.

– Innen úgy tűnhetett, a Széll Kálmán Terv 2.0 hétfői publikálásával mintha beelőzött volna a kormány.

– A Széll Kálmán Terv 2.0-t a Barroso–Orbán-találkozót megelőző napon tették közzé, és egy ilyen volumenű anyag elemzésére egyetlen nap nyilván nem elegendő.

– Egyelőre arra van garancia, hogy a tárgyalások megkezdésére jóváhagyását adta a bizottság. Mi akaszthatja meg még a tárgyalásokat?

– Az első kérdés, hogy pontosan mikor kezdődhetnek meg – erről nem mi döntünk egyedül, hanem az összes partner közösen. Utána pedig tisztázni kell, milyen típusú hitel legyen, és a megállapodást milyen feltételekhez kell kötni, illetve milyen összegről szóljon?

– Tehát időpontokat sem érdemes kérdeznem még. Ha jól értem, innentől közösen kell döntéseket hozni, vagyis már a korábbi kérdés is elveszítette a jelentőségét, hogy kinél van a labda?

– A labda a levegőben van – egyrészt a magyar félnek végre kell hajtani a szükséges törvénymódosításokat, másrészt egy párbeszéd zajlik valamennyi érintett fél részvételével.

– Azzal kapcsolatban jóslásokba bocsátkozna, hogy egy hiteltárgyalás mennyi idő alatt zárulhat le?

– Ez függ attól, hogy mennyire rugalmasak a tárgyalófelek, de attól is, milyen típusú hitelről tárgyalnak.

– A magyar kormány a maga részéről hangsúlyozza, hogy nem hitelt, hanem egy elővigyázatossági keretet igényelne a valutaalaptól. A bizottság szerint mire van szüksége Magyarországnak?

– Ez lesz az első kérdés a tárgyalásokon. Ez először tavaly novemberben merült fel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) ülésén. Akkor, a magyar kormány részvételével zajló ülésen az az előzetes állásfoglalás született, hogy egy erős feltételrendszerhez kötött hitelmegállapodás szükséges. A magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában jelezte, hogy szeretné meggyőzni a nemzetközi partnereket arról, hogy a magyar gazdaság kedvezőbb helyzetben van, mint ahogy azt ők megítélik, így valójában csak pénzügyi hálóra van szükség.

Gyükeri Mercédesz-->