Újabb válaszút előtt Görögország

Marad Görögország az EU–IMF–EKB trió által kijelölt úton, és végigviszi a kőkemény megszorításokat, vagy felmondja a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződést, és az eurózónából való kilépést is kockáztatva a hitelcsomag újratárgyalását kéri – gyakorlatilag ez a tétje a tegnap lezajlott görög parlamenti választásoknak. Az előbbi forgatókönyv akkor válik valóra, ha az EU–IMF-együttműködés mellett álló nagy pártok képesek lesznek stabil kormányt alakítani – ennek valószínűségét lapzártánk idején hivatalos eredmények híján még nem lehetett megbecsülni.

Bármilyen politikai erő kerül is hatalomra a várhatóan elhúzódó egyeztetések eredményeképpen, annak hamarosan színt kell vallania valós szándékait illetően. Idén júniusban ugyanis a második mentőhitel feltételeként újabb, 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentő csomagot kellene elfogadtatnia az új görög kormánynak a parlamenttel – ez a gyakorlatban többek között a nyereséget nem termelő állami cégek bezárását és a közszféra további leépítését jelentené a Wall Street Journal értesülései szerint. Amennyiben az új kabinet megtagadná az újabb megszorítások keresztülvitelét, akkor az EU és az IMF felfüggeszthetné a mentőhitelek folyósítását. Ennek következtében Görögország nem lenne képes törleszteni hiteleit, ami újabb turbulenciákat okozhatna a pénz- és tőkepiacokon.

A politikai kockázatok nagyságát jelzi, hogy a parlamentbe jutásra előzetesen esélyesnek tartott tíz párt közül hét elutasítja az újabb megszorításokat. Közéjük tartozik az Új Demokrácia egykori népszerű tagja, a Panosz Kammenosz vezette Független Görögök nevű formáció, valamint a Baloldali Koalíció – mindkét politikai erő jelentősnek mondható, tíz százalék körüli támogatottságot élvezett az előzetes közvélemény-kutatások szerint.

A gazdasági növekedést kioltó és tömeges elszegényedést okozó túlzott megszorítások ellen egyébként már szakmai, gazdasági körökben is egyre többen emelik fel a hangjukat. „Olyan kormányra van szükségünk, amely a görög választók akaratának legalább felét maga mögött tudhatja. Újra kellene tárgyalnunk a mentőcsomag egyes részeit, mert szükségünk van gazdasági növekedésre” – idézte a CNBC Kosztasz Michaloszt, az Athéni Kereskedelmi Kamara elnökét.

Miközben az EU- és IMF-­szkeptikus pártok egyre erősebbnek tűnnek, addig a hitelcsomag mellett kitartó politikai erők továbbra is megosztottak. Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia vezetője például múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ismét koalícióra lépni a szocialista Paszokkal – igaz elképzelhető, hogy végül mégis erre kényszerülhet. Helyi elemzők egyébként azt sem tartják kizártnak, hogy egy patthelyzet esetén még idén újabb választásokra kerülhet sor – kérdés, mi lesz addig a hitelcsomaggal és az abban vállalt feltételekkel.

Nem biztos, hogy meglesz a nagykoalíció

Az urnazárás után kiadott exitpoll-adatok szerint nem biztos, hogy az EU–IMF-hitelmegállapodást támogató két nagy párt, az Új Demokrácia és a Paszok elegendő voksot szerzett ahhoz, hogy akár egy nagykoalícióban kormányozhassák az országot. A Reuters és a To Vima görög újságnak készített exitpoll-felmérések szerint az Új Demokrácia 16–19 százalékos szavazati aránnyal nyerte meg a választást, ami jóval elmarad az áprilisban mért 25 százalékos támogatottsági szinttől. A Paszok 15–18 százalékot szerzett, második helyét azonban a hitelmegállapodást ellenző Baloldali Koalíció veszélyezteti, amely szintén 15-18 százalékot ért el. Egy működőképes parlamenti többség eléréséhez elemzők szerint 35–40 százalékos szavazati arány kell.