Harmincmilliárd forintos fejlesztés svájci forrásból

A következő években mintegy 30 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg Magyarországon főként az elmaradottabb térségekben a Svájci Alap forrásaiból – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amit abból az alkalomból tartottak, hogy az egy hete lezárult határidőig hazánk teljes mértékben lekötötte az alap forrásait. A 130 millió svájci franknyi (31,2 milliárd forintos) forrást nyilvános pályázat útján mintegy 40 projekt kapta meg, amelyeket az előírás szerint 2017 végéig kell megvalósítani.

Az alap főként közcélt szolgáló, alapvetően nem profit szerzésére irányuló tevékenységeket finanszíroz, így annak forrásait leginkább az egészségügy fejlesztésére, a levegő és a víz minőségének javítására, valamint oktatási és képzési célokra használják fel. Az alap egyik célja az ország elmaradott területeinek felzárkóztatása, így sok projektet Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön hajtanak majd végre. A lehívható forrásokból így olyan beruházások valósulhatnak meg, mint például Ózd ivóvíz-ellátási infrastruktúrájának fejlesztése vagy a Felső-Tisza vízgyűjtő területén az árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése.

A projektek költségét általában 85 százalékban fedezi a svájci támogatás, 10 százalékot a hazai költségvetésnek, öt százalékot pedig a projektgazdáknak kell előteremteniük – mondta el lapunknak Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főosztályvezetője. Ha a projektgazda központi közigazgatási szerv vagy intézmény, akkor az ötszázalékos részt is a hazai büdzsé állja. Miután a projektek utófinanszírozottak, így az NFÜ 25 százalékos előleget biztosít a kedvezményezetteknek a projektek elindításához.

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora mértékű lehet végül a rendelkezésre álló források lehívása, Simó Balázs azt felelte, hogy a Norvég Alap első, mintegy 130 millió eurós támogatási ciklusában több mint kilencven százalékos volt a kifizetési arány.

Svájc a közös piachoz való hozzáférésért fizet

Svájc az EU-val kötött megállapodása alapján támogatja hazánkat, illetve a többi 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállamot. Az összesen közel 1,3 milliárd frankos keretből Magyarország a harmadik legnagyobb résszel rendelkezik Lengyelország és Románia után. Svájc a támogatást az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító uniós belső piachoz való hozzáférésért cserébe fizeti az EU-nak, ugyanis az alpesi ország az Európai Gazdasági Térség tagjaként úgy élvezi a közös piac előnyeit, hogy rá nem vonatkoznak az EU-tagsággal járó kötelezettségek.