A sertésstratégiában foglalt ambíciózus tervek legfőbb akadálya azonban a finanszírozás lehet, hiszen rég nem látott tőkeinjekcióra lenne szükség a mára leszállóágba került ágazatban.
A jelenlegi nagyjából hárommilliós sertésállomány megduplázása, vagyis hatmilliós sertésszám hét éven belüli elérése – ezt a célt tűzte ki a Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztése. Az egyelőre tervezet formájában létező stratégiát a kormány még nem tárgyalta, így az nem is tekinthető kormányzati álláspontnak. A terv számos feladatot ír elő a végrehajtás érdekében. Az állam többek közt az MFB-n keresztül forgóeszközhitellel segítené az ágazat szereplőit, 60 milliárd forinttal bátorítaná az integrált bérhízlalási rendszerek kialakulását, 100 milliárddal a húsipart, 40 milliárddal pedig az energiakorszerűsítési programokat dotálná. Emellett lenne a fogyasztói tudatosságot fejlesztő program és számos egyéb más eszköz is.
A program megvalósulása esetén komoly hatással lenne a magyar gazdaságra: a terv becslései szerint a 3 millió új sertés 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225-250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.
A remélt felfutás természetesen nem lenne ingyen. 288 milliárd forintnyi költségvetési támogatás mellett 378 milliárdnyi magán- (befektetői-, hitel- és termelői) forrásra lenne szükség, vagyis a program hét éves finanszírozási igénye összességében 666 milliárd forint lenne. Ebből nem kevesebb, mint 164 milliárd forintnyi önrészre lenne szükség, ennyit kellene tehát beleadniuk az ágazat felvirágoztatásába hét év alatt a termékpálya szereplőinek.
„Ha az állam részéről megtörténnének azok az – egyébként a stratégiai anyagban szereplő – lépések, amelyek az uniós támogatások átcsoportosítását, az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstenyésztés, valamint feldolgozás priorizálását céloznák, akkor hét-nyolc éven belül valóban egy érdemi állománybővülés következhetne be, aminek a feldolgozására a magyar húsipar készen állna" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke rámutatott: a hazai húsipar már most is képes lenne 40-50 százalékkal több magyar sertést feldolgozni a mostaninál. Jelenleg a magyar húsipar valamivel több mint négymillió sertést vág le, ennek – évente változó arányban – 10-20 százaléka importból származik. Ezen felül a feldolgozók húst is importálnak. A végeredmény az, hogy a teljes hazai sertéshús-felhasználás hozzávetőleg harmada külföldről származik.
„Ha a hazai hízlalók versenyképes áron tudnának előállítani több sertést, a húsipar a ma importból beszerzett alapanyagot ki tudná váltani a magyar sertéssel. Ehhez a stratégiában foglaltak szerint is komoly technológiai fejlesztésekre lenne szükség" – fogalmazott Éder Tamás.
Versenyképesnek számítana ugyanakkor már az is, ha a magyar sertés csak egy kevéssel lenne drágább a holland, dán, német árunál.
„Ha az árkülönbséget addig sikerülne szűkíteni, hogy az összemérhető legyen a szállítási költségekkel, akkor az iparágnak megérné a magyar sertést vásárolni" – mutatott rá az elnök. Éder Tamás szerint a tervnek a mai feltételek mellett nincs realitása, ugyanakkor megvalósítható lenne a stratégia a támogatási és szabályozási feltételek változásával, a finanszírozási elemek beléptetésével, a hitelélet javulásával, és szervezett, biztos piacra jutást lehetővé tévő integrátori rendszerek kialakításával.
