Jövőre jöhet az integrált kkv-adó

„A fő cél, hogy a nagy adónemek a kkv-szektorban minél integráltabbak legyenek, minél kevesebb adónemben csoportosuljanak” – tájékoztatta az eva jövőjével kapcsolatosan az NGM a Világgazdaságot. A részletek kidolgozása még folyamatban van, de annyit már most is tudhatunk, hogy a tárca „egyszerű, minél több adónemet kiváltó adóban” gondolkodik. „Az eva jelentős hátránya, hogy nem ismeri el a foglalkoztatáshoz és a befektetett tőkéhez kapcsolódó költségeket, ezáltal elsősorban azokat a vállalkozásokat hozza kedvezőbb helyzetbe, amelyek nem végeznek beruházást, és alkalmazottakat sem foglalkoztatnak” – áll a lapunknak elküldött tájékoztatásban. A kormány elmondása szerint ezért egy, az adópolitikai szempontoknak megfelelőbb, egyszerűsített, átlátható adózási forma kidolgozását tűzte ki célul.

Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára az elmúlt hetekben többször is nyilatkozott a jövő év elején életbe lépő „új adózási megoldásról”, amely „megtartja az eva helyes alapgondolatát, de elhagyja a kétes részleteket”. Az új módszerhez a minisztérium reményei szerint legalább két-háromszáz ezer – termeléssel foglalkozó – cég és vállalkozó csatlakozhat.

Az eva egyelőre nem szűnik meg, de a szabályozás feltehetően változik. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetési tervezetben 178,2 milliárd forint az eva-előirányzat, ami 21 százalékkal elmarad az idei, 225 milliárdos előirányzattól. A nagymértékű csökkenés hátteréről a tervezet annyit árul el, hogy a jogszabályi változások miatt várhatóan szűkül az evát választó adózói kör. Részleteket nem említ az írás. Az új megoldás nem szerepel a bevételi források között, de ha a minisztérium várakozásai reálisak, és 300 ezer vállalkozás ezt választja, akkor (az evához hasonló átlagbefizetéssel számolva) az új adótípus éves bevétele akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti – a társasági adó, áfabevétel persze ezzel párhuzamosan csökkenhet. Ezzel az új adónem az áfa és az szja után a központi költségvetés harmadik legnagyobb bevételi forrásává léphet elő.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek elismerése azt jelentheti, hogy az adóalap – amely lehet a nettó vagy ha az áfát is kiváltó adóról van szó, akkor a bruttó árbevétel is – a bérköltséggel vagy annak egy részével is csökkenthető. Ezt a lehetőséget a helyi iparűzési adó például nem kínálja fel, annak adóalapja (a nettó árbevétel) ugyanis csak az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá a közvetlen k+f költségekkel csökkenthető.

Átalányadó már többféle van a piacon, egy új változattól nem érdemes csodát várni – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, hozzátéve: az egyesület véleményét sem az evaszabályozás változtatásával, sem az új adónem bevezetésével kapcsolatban nem kérte ki a minisztérium. Szerinte új adótípus helyett inkább az adófajták számát és az adminisztrációt kellene csökkenteni. Ráadásul azt, hogy az államháztartás szempontjából nyereséges-e, egyelőre az eva esetében sem támasztja alá semmiféle számítás.

Ha viszont lesz új átalányadó, akkor legkésőbb júliusban közzé kellene tenni a vonatkozó törvényt, különben nem lesz idő arra, hogy az áttérők felelős döntést hozhassanak – figyelmeztet Vadász Iván. Az áttérés és az áfakörből való esetleges kilépés speciális problémákat vethet fel, ezeket az év végi szezon előtt tisztázni kellene.

Századvég: tartható, de rizikós az idei büdzsé

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint a gazdasági visszaesés ellenére javul az idei költségvetés pozíciója; a fogyasztás és a beruházások visszaesése miatt ugyan idén 0,8 százalékkal csökken a GDP, a költségvetési kiigazítás azonban megfelelő ütemben halad. Szerintük idén a hiány a tervezett 2,5 helyett 2,7 százalék lesz, a foglalkoztatás lényegében csak a közmunkaprogramok következtében nőhet 2012-ben. A kutatóintézet a bevételi és a kiadási oldalon is komoly kockázatokat lát.