Lavinát indíthat az áfaítélet

Az Európai Bíróság tegnapi ítélete elmarasztalta a magyar adóhatóság joggyakorlatát, amely eddig megtagadta az áfalevonási jog gyakorlását akkor, ha az adózó beszállítójánál, alvállakozójánál szabálytalanságot talált.

Az egyik ügyben az adóhatóság egy kft.-től tagadta meg az áfalevonás jogát. A vállalkozás az általa fizetendő áfa összegéből le akarta vonni azon adó összegét, amelyet szállítójának fizetett akácrönk szállítása után. A szállító a termékértékesítésekről befizette az áfát, de a nála végzett ellenőrzés során az adóhatóság a könyvelési adatok alapján arra jutott, hogy nem rendelkezett elegendő akácrönkkel a kiszámlázott szállítások teljesítéséhez.

A másik ügyben egy cég alvállalkozók igénybevételével építési munkákat végzett el. Az alvállalkozói számára megfizetett áfa összegét le akarta vonni, ám az adóhatóság az alvállalkozói által elkövetett szabálytalanságok miatt megtagadta tőle ezen adó levonását.

A két hasonló ügy azután került tavaly a luxembourgi székhelyű testülethez, hogy a cégek és az adóhatóság vitájában eljáró magyar megyei bíróságok jogértelmezést kértek az Európai Bíróságtól. A testület állásfoglalásában azt mondta ki, az adóhatóság általános jelleggel nem követelheti meg az áfa levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól, hogy ellenőrizze: a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás. Az adóhatóság feladata ugyanis az adóalanyoknál az ahhoz szükséges ellenőrzések elvégzése, hogy felderítse az adóval kapcsolatos szabálytalanságokat, illetve csalásokat, valamint hogy az azokat elkövető adóalanyokkal szemben szankciókat alkalmazzon. Következésképpen a hatóság nem háríthatja át saját ellenőrzési kötelezettségét az adóalanyokra, és nem tagadhatja meg tőlük a levonási jog gyakorlását e kötelezettség megszegése esetén – szól az ítélet.

„Az adóhatóság évek óta tartó, különösen a mezőgazdasági terménykereskedelmet, az építőipart, illetve az elektronikai részegységek kereskedelmét érintő gyakorlata miatt az ítélet lavinát indíthat el” – mondta lapunknak Hegedüs Sándor. Az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere közölte: nehéz becsülni az elmarasztalt gyakorlattal érintett cégek számát, illetve az ilyen ügyekben visszamenőlegesen igénylehető összeg nagyságát, azonban azt ki lehet jelenteni, hogy számos céget és összességében milliárdos összeget érinthet az ügy. Az RSM DTM megítélése szerint ugyanis minden olyan cég kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, mely korábban kellő körültekintéssel járt el, de az adóellenőrzési gyakorlat miatt esett el korábban e lehetőségtől. Azokban az esetekben azonban, ahol az ügy megjárta a bíróságot és a jogorvoslat kimerült, erre nincs lehetőség.

Régi gyakorlatot bírált felül Brüsszel

Az adóhatóság sok éve tartó gyakorlata, hogy az adólevonási jog gyakorlásának engedélyezéséhez a beszállítónál is vizsgálja az ügyletet. Ha a beszállító vagy a beszállítói lánc valamely tagja valamilyen szabálytalanságot követett el, például nem fizette meg az értékesítés után az áfát, nem adott be adóbevallást vagy nem rendelkezett bejelentett szakképzett személyzettel a teljesítés időszakában, akkor az adólevonási jogot az adóhatóság arra való hivatkozással tagadta meg, hogy az ügylet nem teljesülhetett a számlán feltüntetett módon, így a számla fiktív. Ezt a joggyakorlatot elmarasztaló mostani luxembourgi ítélet az uniós szabályok szerint nem dönti el a nemzeti bíróság előtti jogvitát, azonban a hazai bíróságok várhatóan ennek figyelembe vételével hoznak ítéletet az ügyekben – véli az RSM DTM szakértője.