Nagyot csökkent áprilisban a pénzünk vásárlóértéke
Áprilisban 2,5 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, így a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek, az adatokat azonban több tényező is lefelé torzítja – véli Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője szerint az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest. Hozzátette, a reálbércsökkenés mértéke ezért is kisebb lehetett az eredeti számoknál.
„A bérnövekedési ütem csökkenését jelentősen befolyásolja az összetételhatás, mivel a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami lefelé torzítja az átlagot” – írja Suppan Gergely. A versenyszférában 6,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés, a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés pedig 7,8 százalékra emelkedett az előző havi 6,8 százalékról.
Az elemző szerint a gyenge gazdasági teljesítményt tükrözi, hogy a versenyszférában egy év alatt 1,8 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma. A költségvetési szférában – a már említett összetételhatás miatt – 7,3 százalékkal csökkentek a bérek, azonban 2,9 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók létszáma. „A közszféra béreit emellett jelentősen csökkentette, hogy a nem rendszeres kifizetések mintegy 80 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest” – tette hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a nettó bér - mely 142 200 forintot tett ki - lényegében nem változott 2011 áprilisához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását.
„Az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésének tudható be” – közölte az NGM.
Csökkenhet a fogyasztás
Egy hónappal ezelőtt, a márciusi béradatok alapján jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy a bérek növekedése elmarad a várttól, ennek következtében pedig a korábban prognosztizáltnál nagyobb lehet a reálbérek csökkenése, valamint a fogyasztás zsugorodása – vélik az MKB Bank elemzői. Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond szerint pozitív jeleket a ma reggel megjelent áprilisi béradatok sem tartalmaztak.
„A bérbefagyasztás, valamint az alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottak számának növekedése miatt a költségvetési intézményeknél egyáltalán nem várható növekedés, de a privátszférában is csak a bruttó bérek emelkednek infláció feletti mértékben, a nettó bérek emelkedése már elmarad ettől” – hangsúlyozzák a közgazdászok. Hozzáteszik: az áprilisi adatok nem változtatták meg a kilátásokat, a reálbérek csökkenése szűkítheti a háztartások fogyasztását.
Hasonlóan vélekedett Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A reálbérek csökkenése a „belső fogyasztás további mérséklődését vetíti előre” – mondta a szakértő. A visszaeső reáljövedelmek a lakossági fogyasztás további szűkülése mellett a megtakarítási képesség stagnálását is maguk után vonhatják – tette hozzá. Horváth István.
„A belső fogyasztás csökkenése az első negyedévben negatív hatással volt a GDP-re, a legutóbbi béradat pedig arra utal, hogy ez a hatás egész évben fennmaradhat, így GDP fogyasztási komponense továbbra is mínuszos lesz. Mivel a külső gazdasági környezet továbbra is igen ingatag, és a belső fogyasztás élénkülésére a fenti tényező miatt nem lehet számítani, a gazdaság lassulása, ezzel együtt a forint érzékenysége továbbra is fennmaradhat” – vetítette előre a szakember.
Nincs inflációs nyomás
Suppan szerint a bérek alakulása nem tükröz sem béroldali, sem keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése (ami a valóságban kisebb mértékű lehet) miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalék inflációs cél miatt – vélekedett a közgazdász. Úgy látja, a kamatok csökkentéséhez az IMF-megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél.
