Nem csak a pályán küzd Berlin és Athén

Nemcsak a foci-Európa-bajnokság negyeddöntőjében, hanem a politikában is heves küzdelem várható a héten Görögország és Németország között – legalábbis erre engednek következtetni a görög vasárnapi választások után napvilágot látott nyilatkozatok.

A győztes Új Demokrácia ugyanis tegnap bejelentette, amit már a kampányában is pedzegetett: szeretne lazítani az EU–IMF-hitelprogramon. „Tiszteletben fogjuk tartani a kötelezettségeinket, de változtatni kell a programon. Nem lehet tovább kínozni az embereket” – idézte a Guardian Antonisz Szamarasz pártelnököt. „Négyből egy görög a szegénységi küszöb alatt él. A koalíciós tárgyalásokban részt vevő pártok egyetértenek abban, hogy módosítani kell a programot, és ösztönözni kell a növekedést” – mondta a Sky Newsnak az Új Demokrácia egyik képviselője.

Az EU azonban egyelőre hallani sem akar az egyezmény felpuhításáról – különösen a németek kötik az ebet a karóhoz. „Nincs itt az ideje annak, hogy bármifajta engedményt tegyünk. Görögországnak tartania kell magát a vállalásaihoz, és teljes egészében végre kell hajtania a reformokat” – jelentette ki Angela Merkel egyik szóvivője. Guido Westerwelle német külügyminiszter szintén úgy véli, a lényeges pontokon nem lehet változtatni, maximum a végrehajtásra adott határidők kitolásáról lehet tárgyalni, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup pedig közleményben jelezte, hogy a hitelcsomagot továbbra is alapnak tekinti.

Mindez azt jelzi, hogy bár a görög választásokon nyertes Új Demokrácia, valamint potenciális koalíciós partnerei, a szocialista Paszok és a Demokratikus Baloldal még a leginkább EU-barát erőknek számítanak a jelenlegi görög politikai palettán, velük is igen kemény tárgyalásokra kell felkészülnie a trojkának. Persze a görögök tiltakozása korántsem alaptalan: az EU-IMF által diktált hitelcsomag ugyanis a korábbinál is mélyebb recesszióba lökte a gazdaságot, a fiatalok fele munkanélküli, a hitelprogram keretében előírt bér- és nyugdíjcsökkentés miatt pedig a tömeges elszegényedés jelei mutatkoznak.

A görög és a portugál válság mélyülése láttán egyre több szakértő véli úgy, hogy az EU és az IMF válságkezelő politikája elhibázott, nem képes helyreállítani a piaci bizalmat, emiatt pedig egyre drágábbá válik az államadósságok finanszírozása. A tegnapi fejlemények mindenesetre ezt látszanak alátámasztani: a leginkább európárti politikai erők győzelme ellenére délutánra eltűnt a reggeli eufória a tőkepiacokról, a tízéves lejáratú spanyol államkötvények hozamai pedig csaknem 7,3 százalékig emelkedtek. Ez a legmagasabb érték Madrid euróövezeti tagsága óta, és hosszú távon fenntarthatatlannak számít. Ráadásul Brüsszel és Washington ténykedése nem csak emiatt kerül a kritikák kereszttüzébe: a választások előtt azt az Új Demokráciát támogatták, amely 2004 és 2009 között kormányon lévő pártként kulcsszerepet játszott az ország eladósodásában.

A konzervatívoknak három napjuk van arra, hogy kormányképes koalíciót hozzanak össze – a tárgyalások a Paszokkal és a Demokratikus Baloldallal lapzártánkkor még tartottak. A hitelcsomagot teljes egészében elutasító, de Görögország jövőjét szintén az eurózónán belül elképzelő Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) már jelezte: nem kíván részt venni az Új Demokrácia vezette kormányban.

A görögök az áldozatok

„Az euró megmentésének egyetlen útja az lehet, ha Németország és az Európai Központi Bank rájön arra, hogy nekik kell változtatniuk a viselkedésükön, többet kell költeniük, és el kell fogadniuk a magasabb inflációt. Ha nem így történik, Görögország mások arroganciájának az áldozataként fog elbukni a történelemben” – írta a New York Timesban Paul Krugman. A Nobel-díjas közgazdász szerint a görögök, habár nem bűn nélküliek, elsősorban a gazdag európai országok vezetői miatt kerültek bajba, a mostani választási eredmény pedig nem old meg semmit.