Az Európai Bizottság az ágazati különadót illetően két – a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési szektor által fizetett ágazati különadó kapcsán indított – eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, a mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét – közölte az NGM.
A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességet jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A Bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű amiatt, hogy ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó – írja a gazdasági tárca.
Emlékeztetnek, az Európai Bizottság ezen felül kifogásolja a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó szabályozást is, álláspontjuk szerint a mentesítés uniós jogba ütközik.
„A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is” – hangsúlyozzák.
A fentiekre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje – szögezik le.
