Történelmi választás a görögöknél
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságValószínűleg az idei év egyik legnagyobb kihatású, közvetve Magyarországot is érintő európai választására kerül sor vasárnap Görögországban, ahol másfél hónapon belül másodszor adják le voksaikat. A május eleji választást követő patthelyzetben ugyanis egyetlen politikai erőnek sem sikerült kormányt alakítania.
A közelmúltban az már világossá vált, hogy a győztes az EU–IMF-hitelcsomag újratárgyalását célul kitűző, tucatnyi baloldali pártot tömörítő Sziriza, valamint a hitelcsomagot támogató jobboldali Új Demokrácia közül kerül ki. Az, hogy melyikük lesz a befutó, megjósolhatatlan: a Reuters által idézett legutolsó közvélemény-kutatások szerint a két párt fej fej mellett halad, mindkettő támogatottsága átlagosan 25–27 százalék. Amelyikük nyer, annak ekkora szavazati aránnyal nagy esélye lesz a kormányalakításra – a sajátos görög választási rendszer szerint ugyanis a legtöbb szavazatot szerző párt automatikusan ötven pluszhelyet kap a megszerzett mandátumok mellé a 300 fős parlamentben.
Míg azzal kapcsolatban egyetértés uralkodik, hogy az Új Demokrácia győzelme, ha csak rövid időre is, de lehűtené a piacokat, arról már nincs konszenzus, hogy milyen hatása lenne a Sziriza felülkerekedésének. Míg vezető európai politikusok ebben az esetben a görögök eurózóna-búcsújára, az euróövezetre nézve pedig katasztrofális láncreakció beindulására figyelmeztetnek, addig közgazdászok körében egyre terjed az a nézet, hogy az esetleges kiválást képes lenne megemészteni az EU, középtávon pedig mindegyik fél jobban járna a görög búcsúval.
„A Sziriza győzelme esetén a 300–305-ös szintig gyengülhet a forint az euróval szemben a hét elején. Egy ilyen forgatókönyv részben már be van árazva a piacokon, így ennél nagyobb esésre, összeomlásra nem számítunk” – mondta lapunknak Saághy Pál, az Equilor devizaelemzője. „Ha az Új Demokrácia lenne a befutó, akkor némileg erősödne a forint, de itt sem várunk túlontúl nagy elmozdulást” – tette hozzá.
A közelmúltban népszerűvé lett Sziriza azért szeretné teljesen újratárgyalni a hitelcsomagot, mert szerintük az EU–IMF válságkezelő programja megbukott. A 2004 és 2009 között már kormányzó Új Demokrácia ezzel szemben kitart a hitelcsomag mellett, mondván, ez az egyetlen esély a felemelkedésre. Vezetőjük, Antonisz Szamarasz korábban ígéretet tett a nemzetközi szervezeteknek, hogy végigviszik a megszorításokat, bár a mostani választási kampányban már elképzelhetőnek tartotta azok fellazítását.
Rosszul járhatnak, ha a Sziriza nyer
Ha Görögország nem tartja be a EU–IMF-hitelszerződésben vállalt kötelezettségeket, akkor lesznek olyan európai országok, amelyek szeretnék majd kitenni őket az eurózónából, figyelmeztette barátilag Athént egy tévéinterjúban François Hollande. A francia elnök, aki maga is szeretné új pályára tenni az európai válságkezelést, ezzel nem Franciaországra, hanem valószínűleg azokra az országokra utalt, amelyek egyetértenek Brüsszel eddigi kríziskezelésével. Utóbbiak burkoltan már kilátásba helyezték Athén megbüntetését, ha a jelenlegi hitelszerződést semmisnek tekintő Syriza kerül hatalomra.
