Újra patthelyzet Görögországban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA két rossz eredmény közül talán a rosszabbik született a tegnapi görögországi választásokon. A közép-európai idő szerint hatórás urnazárás utáni első eredmények szerint ugyanis könnyen lehet, hogy az országban újra ugyanaz a patthelyzet alakul ki, mint az előző parlamenti voksolás után. A május 6-ai választások nyomán az első három helyen végzett politikai párt közül egyik sem volt képes többséggel rendelkező kormányt alakítani.
A tegnapi választást követő exit poll eredmények ugyanakkor azt mutatják: sikerült elkerülni az Európa-szerte vészesnek tartott eshetőséget, hogy az EU–IMF-hitelmegállapodásokat elutasító, így közvetve az euróövezeti kilépést is kilátásba helyező radikális politikai erők kerüljenek többségbe. Erre a rajthoz álló 21 párt közül reális esélye a Sziriza szélsőbaloldali pártszövetségnek volt, ám finomítja a képet, hogy annak vezetője, Alexisz Ciprasz a kampányban is hangsúlyozta: az euróövezeti tagság mellett van.
A legelső eredmények szerint a Sziriza mindössze fél százalékkal maradt le a voksolás másik esélyesének tartott jobboldali Új Demokráciától. Amíg ez utóbbi a Reuters szerint a voksok 27,5–30,5 százalékát érte el, a Sziriza a szavazatok 27–30 százalékát. Így lehet, hogy még az idén harmadszor is az urnákhoz hívják az ország 9,7 millió választópolgárát.
A G20 országcsoport gazdag és gyorsan felzárkózó tagjainak ma kezdődő csúcstalálkozóján is Európa került terítékre: az USA, Kína, Kanada türelmetlen, hogy több mint két évvel az euróövezeti államadósság-válság kirobbanása óta még mindig nincs meggyőző megoldás, sőt a járvány terjed, Görögország, Írország és Portugália után most szemlátomást Spanyolországot fenyegetve – számolt be az AFP a mexikói tanácskozás előtt.
Tervek a túlélésre
Az elmúlt hét egészét uraló negatív hangulat a hétvégére kollektív pánikba csapott át. Ennek pozitív hozadéka is volt, hiszen sorra arra sarkallta az európai kormányokat, hogy az elhúzódó válságból való kilábalást segítő programokat kezdeményezzenek. Ilyen volt George Osborne brit pénzügyminiszter terve. A londoni kormány hosszú távú, kedvezményes kamatú bankfinanszírozási programot dolgoz ki közösen a Bank of Englanddel. A jegybank vezetője, Sir Mervyn King Osborne-nal együtt ezt a „jelenlegi kivételes körülmények között” indokoltnak nevezte.A francia elnök is folytatja a növekedési stratégiával kapcsolatos európai kampányát. A Journal du Dimanche vasárnapi lap értesülése szerint François Hollande azonnali, 120 milliárd eurós növekedési paktum elfogadását szorgalmazza európai uniós partnereinél. A francia elnök szerint a 120 milliárd eurót év vége előtt elő lehetne teremteni három forrásból: 55 milliárdot az EU fel nem használt strukturális pénzeiből, 60 milliárdot az Európai Beruházási Bank révén, 4,5 milliárdot pedig infrastrukturális projektkötvényekből.
A francia elnök is folytatja a növekedési stratégiával kapcsolatos európai kampányát. A Journal du Dimanche vasárnapi lap értesülése szerint François Hollande azonnali, 120 milliárd eurós növekedési paktum elfogadását szorgalmazza európai uniós partnereinél. A francia elnök szerint a 120 milliárd eurót év vége előtt elő lehetne teremteni három forrásból: 55 milliárdot az EU fel nem használt strukturális pénzeiből, 60 milliárdot az Európai Beruházási Bank révén, 4,5 milliárdot pedig infrastrukturális projektkötvényekből. Svájcba viszik pénzüket a görögök Folyamatosan nőnek a görögök bankbetétei Svájcban: a svájci nemzeti bank szerint 4,31 milliárd euróra tehető az összeg az egy évvel korábbi 2,82 milliárdot követően. A görög központi bank korábbi adatai szerint másfél év alatt április végéig 17 százalékkal, 35,4 milliárd euróval csökkent a görög bankokban elhelyezett betétállomány. Májusban felgyorsult a kivonás, a nagy bankoknál összesen napi 500–800 millió, a kisebbeknél 12–36 millió eurónyi betétet mondtak fel.-->
