Variációk adóbevételekre

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer – azaz az államháztartás önkormányzatok nélküli részének – bevételei 14 799,7 milliárd forintra rúgnak, amely 2012-höz képest 3,2 százalékos növekedés – derül ki a büdzsé péntek este benyújtott tervezetéből. A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik a magasabb jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, így valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16 százalék lesz. A kormány a bér- és keresettömeget illetően 5,1 százalékos növekedést vár jövőre a nemzetgazdaság egészében. Személyi jövedelemadóból így 1 540,3 milliárd forintra számít a kormány. A tervezett általánosforgalmiadó-bevétel 2 826,4 milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,2 százaléka. A tervszám a bázisévi előirányzatot összesen 3,8 százalékkal haladja meg.

A pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-jétől lép hatályba a kormány tervei szerint. Az illeték a Magyarországon végrehajtott egyes fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher, ebből a kormány 283 milliárd forintra számít. A bankadó ezzel párhuzamosan a felére csökken: a tervezett bevétel 72 milliárd forint, amely 115 milliárd forinttal, 62 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 187 milliárd forintnál. A bankadót illetően emellett új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok jövőre kikerülnek az adónem hatálya alól. Lesz ugyanakkor biztosítási adó, ami január 1-jén lép hatályba, és a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézményi különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. Az egyesített összegű adónem 2013-as előirányzata 52,5 milliárd forint.

A távközlési adót már idén bevezetik: a cégeknek július elsejétől kell fizetniük. Ebből a közteherből 44 milliárd forintra számít a kormányzat. Az ágazati különadók, így a kiskereskedelmi, a távközlési és az energiaellátókat érintő közteher 2013-tól megszűnik a javaslat szerint. Az energiaellátók jövedelemadója ugyanakkor 2013-ban is megmarad, az adózók köre kiegészül, és az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra nő. Ebből 40 milliárd forint bevételt vár a kormányzat 2013-ban.

A társasági adóból is nagyobb bevétellel számol a kormány 2013-ban. Az ezen a címen tervezett bevétel 380,8 milliárd forint, amely 7 százalékkal haladja meg az idei előirányzatot. A vállalkozásokat terhelő adók közül jelentős tétel még a cégautóadó, amelyből 39 milliárd forint bevételt várna az állam jövőre. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett bevétel viszont kevesebb, 178,2 milliárd forint. Ez 46,8 milliárd forinttal, 21 százalékkal kevesebb az idei évre előirányzott 225 milliárdnál.

Az államháztartás funkcionális mérlege szerint jövőre az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel nagyobb rész jut az összkiadásból, miközben az állam gazdasági funkcióira kevesebb. Az államháztartás 17 785 milliárd forintnyi összkiadásának 57,7 százaléka – több mint 10 ezer milliárd forint – megy jóléti kiadásokra 2013-ban, ami némi emelkedés az idei 56,9 százalékhoz képest.

Ami a jóléti funkciókat illeti, az egészségügy lesz az egyetlen terület, amelyre az ideinél kevesebb jut majd 2013-ban. Ez a teljes kiadás 7,7 százaléka, míg idén még 8,3 százalék jutott. Oktatásra az összes kiadás 10,6 százalékát, társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 33,6 százalékát költik, amely egyaránt 0,6-0,6 százalékos növekedés.

A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a forintkibocsátások szerepe lesz a meghatározó az államadósság finanszírozásában, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat – jelentős részben a 2008-tól a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is – elsősorban piaci devizakibocsátással kívánják biztosítani. Jövőre összesen 1,4 milliárd euró devizakötvény, valamint 3,7 milliárd eurónyi Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes.

2013-ban kiemelt szerephez jutnak azon intézkedések, melyek célja a hazai élelmiszergazdaság helyzetének stabilizálása.

A VM-hoz tartozó intézmények közül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 11,4 milliárd, az agrárkutató intézetek 1,36 milliárd, az Országos Meteorológiai Szolgálat 512 millió, a Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 milliárd, a nemzetipark-igazgatóságok 2,3 milliárd, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat. A környezetvédelmi termékdíjról szóló tavalyi törvény hatálybalépésével az új struktúra elemeként működik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.

2013-ban kiemelt szerephez jutnak azon intézkedések, melyek célja a hazai élelmiszergazdaság helyzetének stabilizálása.

A VM-hoz tartozó intézmények közül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 11,4 milliárd, az agrárkutató intézetek 1,36 milliárd, az Országos Meteorológiai Szolgálat 512 millió, a Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 milliárd, a nemzetipark-igazgatóságok 2,3 milliárd, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat. A környezetvédelmi termékdíjról szóló tavalyi törvény hatálybalépésével az új struktúra elemeként működik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.-->