Veszélyes kényszernyugdíj

Húszmilliárd forintnyi megtakarítást remél Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a közszféra egyes kiadásainak megkurtításától, így attól, hogy jövőre kötelezően nyugdíjba küldenék a 62. életévüket elért közalkalmazottakat. A közszféra dolgozóinak száma jövőre 250 ezerrel nő a közoktatás és az egészségügy átalakítása miatt, a körükben bevezetett kényszernyugdíjazás Matolcsy szerint 10–11 ezer embert érint – a miniszter ezt a jövő évi büdzsé csütörtöki bemutatásán mondta.

„A kiadások csökkentése akár racionális is lehetne, ám a jelenlegi szinten ez már a működőképességet is befolyásolhatja, és károkat okoz. Az ilyen híreket ráadásul nem a sajtóból kellene megtudnunk, hanem erről a kormányzatnak egyeztetéseket kellene folytatnia az érintettekkel” – nyilatkozta a Világgazdaságnak a közalkalmazotti érdekképviseleteket tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Hozzátette: a közszolgálat egyes területein – például az egészségügyben és az oktatásban – így is kevesen dolgoznak az elvégzendő feladatokhoz képest.

„Hoffmann Rózsa jó ideje hangoztatja, hogy a közoktatás átalakítása nem jár majd a pedagógusok elbocsátásával, hiszen a létszámcsökkentést a nyugdíjba vonulók munkakörének megszüntetésével érik el. A probléma viszont az, ha egy iskola esetleg egyetlen biológia vagy kémia szakos tanára távozik így” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: „annak, hogy a megüresedett helyekre nem vesznek fel fiatalokat, rendkívül rossz üzenete van a jelenleg főiskolán vagy egyetemen tanárnak készülő diákok számára.”

Galló szerint így is valós veszély a pedagógusok számára a létszámcsökkentés. „A szakképzési rendszer átalakítása és a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése önmagában is kevesebb pedagógust feltételez. Nagy kérdés az is, hogyan alakulnak majd a kötelező óraszámok. A számításaink szerint 2 óra plusz tehát, ha a heti 22 kötelezően tartandó órát 24-re emelik, 11 ezer pedagógus elbocsátását eredményezheti” – fogalmazott az elnök.

Korábban uniós kritikákat kapott Magyarország amiatt, hogy a bírók számára írt elő hasonló nyugdíjbavonulási kényszert 62 éves kortól. „A bírók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos brüsszeli kritika arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság szerint hátrány érte volna a bírákat azzal, ha csak esetükben – más igazságszolgáltatási dolgozókkal ellentétben – érvényesül a jogszabály” – emlékeztetett Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász lapunknak kifejtette: „a jelenlegi felvetés még csak tervezet, koncepció szintjén sem érhető el szövegszerűen, ezért korai lenne állást foglalni, hogy diszkriminációt tartalmaz-e. Mindenesetre a megszülető jogszabály nem tartalmazhat semmilyen indokolatlan különbségtételt, különben az ismét uniós aggályokat válthat ki” – vélekedett.

Kérdésünkre, miszerint a luxembourgi székhelyű testület ez ügyben megkapta-e már a brüsszeli keresetet, Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóosztályának munkatársa úgy válaszolt: a bizottság beadványa a napokban érkezett meg Luxembourgba. Orbán Viktor kormányfő lapértesülések szerint kész arra, hogy a kormány bíróságon védje meg álláspontját.

Kérdésünkre, miszerint a luxembourgi székhelyű testület ez ügyben megkapta-e már a brüsszeli keresetet, Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóosztályának munkatársa úgy válaszolt: a bizottság beadványa a napokban érkezett meg Luxembourgba. Orbán Viktor kormányfő lapértesülések szerint kész arra, hogy a kormány bíróságon védje meg álláspontját.-->