ÁSZ: rosszul járt az állam a Müpa szerződésével
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb ponton közérdeket sértenek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. A projektek úgynevezett PPP-konstrukcióban, magáncégek bevonásával jöttek létre 2004–2005-ben. Az ÁSZ szerint a szerződéseket az állam számára előnytelenül kötötték meg, így viszont nem gazdaságos a közpénzek felhasználása.
A Müpa rendelkezésre állási díja és közműköltsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj – 2011. évi átlagárfolyamon – várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent.
A felsőoktatás kollégiumberuházási programja keretében a 2004–2011 közötti időszakban 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt – ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója – valósult meg PPP-konstrukcióban. A jellemzően 20 éves kötelezettségvállalással járó fejlesztésekkel az új diákotthonokban 4460 férőhelyet alakítottak ki, és 13 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítettek. 2006–2010 között üzemeltetésre 10,3 milliárd forintot költött az állam, és a futamidő végéig várhatóan további 65,3 milliárd forint központi költségvetési forrásra lesz szükség – közölte az ÁSZ.
