Hivatalosan a jövő héten indulnak az IMF-tárgyalások, nagy előrelépésre azonban még nem számíthatunk. Az első forduló minden bizonnyal csak az ismerkedésről, maximum a felek makrogazdasági pályáinak az egyeztetéséről szól, a tényleges gazdaságpolitikai kérdések csak a nyári szünet után kerülhetnek szóba. Tegnap az IMF is megerősítette, hogy jövő héten megérkezik a tárgyalódelegáció Budapestre – írja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza.
Orbán Viktor kedden a HírTV-nek úgy fogalmazott, hogy „az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is”.
Csütörtök délután az IMF tisztségviselője, Gerry Rice azt is hozzátette: elfogadják, hogy a magyar kormány elővigyázatossági hitelkeretként tekintene a hitelre (vagyis nem kívánja azt felhasználni), de az IMF készenléti hitelkeretről kezdi meg a tárgyalásokat – hangsúlyozza a CIB Bank közgazdásza. Hozzátette: a nyilatkozat azt jelenti, a Valutaalapnak másodlagos, hogy hogyan nevezzük a hitelkeretet, a gyakorlatban ahhoz, hogy hozzájussunk a hitelhez, el kell fogadni a készenléti hitelkerethez kapcsolódó feltételeket.
„IMF részéről az a hivatalos jelzés érkezett, a magyar tárgyalások csak hitelmegállapodásról szólhatnak, nem keretről (védőhálóról)” – hangsúlyozzák a Raiffeisen Bank közgazdászai. Török Zoltán elemzőcsoportja azt is kiemeli, hogy a készenléti hitelnek komolyabb kondíciói vannak. „Ez is azt erősíti, nehéz és hosszú tárgyalásra kell készülni” – vélekednek.
Így látják a CIB elemzői is, akik szintén nehéz tárgyalásokat várnak. „Egyelőre még a hitelkeret típusával kapcsolatban sincs egyetértés, és minden bizonnyal azt sem tekintik „elegáns” lépésnek a nemzetközi hitelezők, hogy a tárgyalások megkezdése előtt néhány nappal (tegnap) a parlament elfogadta a jövő évi büdzsé keretszámait” – vélekednek a bank közgazdászai. A költségvetési tervezet 2,2 százalékos hiánnyal számol, de az elemzők szerint az elmúlt időszakban érdemben nőttek a teljesítési kockázatok.
Hasonló véleményt fogalmaztak meg az Erste Befektetési Zrt. elemzői is. „Elhúzódó tárgyalásokra kell számítani a szigorúbb feltételek következtében, melyek a tegnap megszavazott költségvetés több fontos bevételi elemét is érinthetik” – hangsúlyozzák.
A CIB elemzői hozzáteszik, az 1,6 százalékos növekedési prognózis túlzottan optimistának tűnik az 1 százalékos piaci konszenzushoz képest, és az sem teljesen biztos, hogy a bejelentett munkaerő-piaci intézkedések kiadás oldali hatását bevételi oldalon képes lesz-e a büdzsé ellentételezni.
Mi várható?
Bár a jegybanktörvény módosítása megnyitotta az utat a tényleges tárgyalások előtt, az elmúlt napok miniszterelnöki nyilatkozatait követően ismét felerősödtek a kételyek a kormány valós szándékával kapcsolatban – vélik a CIB közgazdászai.
Orbán Viktor miniszterelnök keddi interjújában a vagyonadót és az ingatlanadót - mint a valutaalap lehetséges feltételeit - firtató felvetésre úgy válaszolt: a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e az ország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. Orbán azt mondta: "Nem segítene hozzá", ahogyan a vagyonadó sem.
Az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése szóba kerülhet az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem enged - mondta Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a tv2 Mokka című műsorában.
A tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra való kiterjesztése a kabinet szerint logikus, szükséges és elkerülhetetlen - jelentette ki Orbán Viktor. Arra a kérdésre, van-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha mégsem terjeszthetik ki az illetéket a jegybankra, azt válaszolta: Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha „egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz".
Az Erste elemzői szerint markánsan eltérő vélemény alakulhat ki a tárgyalófelek között a tranzakciós illeték, illetve a válságadók kérdésében is.
„A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni” - felelte Orbán Viktor arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az Európai Központi Bank vagy az IMF megvétózza az MNB megadóztatását.
A CIB elemzői hangsúlyozták: a legutolsó piaci felmérés szerint az elemzők túlnyomó többsége azon a véleményen van, hogy év végéig megszületik a megállapodás, sokan úgy gondolják, hogy a tárgyalások sikere a piaci folyamatoktól függ.
Ameddig a kormány nem érzi az erős piaci nyomást, nem siet a kompromisszumokkal – vélekednek a bank közgazdászai. „Az vitathatatlan, hogy jelenleg nincs lépéskényszerben hazánk. Amennyiben a forint kibocsátások gördülékenyen mennek, nem kell akut finanszírozási gondokkal szembesülni még akkor sem, ha idén nem kerül sor a lejáró 4 milliárd eurónyi devizakötvény megújítására.”
Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza pénteki elemzésében azt írja, hogy a hazai deviza az IMF-tárgyalások első sajtótájékoztatójáig stabil maradhat, így az a legvalószínűbb verzió az elkövetkező néhány napra, hogy plusz-mínusz egy százalékos mozgáson belül, 290 környékén kereskednek majd az euró/forint devizapárral.
Csökkent az esélye annak, hogy a magyar kormány megállapodást fog kötni a Nemzetközi Valutaalappal – vélekednek az Eurasia Group kutatói. A szakértők szerint kormány próbálja felszínen tartani a süllyedő gazdaságot és a népszerűségük is csőkken.
A tárgyalások közelgő megkezdése ellenére a kormány továbbra is „kényelmes” és nem konvencionális politikát folytat, ami ellentmond a tárgyalások szellemének, és szembe megy a tárgyalások lényegével.
A pénzügyi tranzakciós jegybankra való kiterjesztésével csökkentenék a munkára rakodó terheket 2013-ban, ami veszélyezteti a költségvetési kilátásokat - írja Mujtaba Rahmen, az Eurasia Group londoni elemzője. Ez fokozza a bizalomhányt a magyar kormány és a hitelezők között – véli a közgazdász. A Bloomberg emlékeztet, hogy Simor András jegybankelnök szerint a tranzakciós illeték kiterjesztése veszélyezteti a jegybank függetlenségét.
A nemzetközi hitelezők valószínűleg változtatásokat kérnek a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán, a 2013-as büdzsét illetően, ahogyan az egykulcsos személyi jövedelemadó kérdése is az asztalra kerül az Eurasia elemzője szerint.
Orbán Viktor csak akkor állapodna meg a hitelről, ha e nélkül csak kicsi az esély, vagy egyáltalán nincs esély a pénzügyi túlélésre az Eurasia szerint. Úgy látják, mivel a kormány népszerűsége csökken, a feltételek elfogadására korlátozottak a lehetőségek a 2014 választások közeledtével.
