BUX 42,363.68
+1.40%
BUMIX 3,959.87
+0.22%
CETOP20 1,976.81
0.00%
OTP 10,205
+3.04%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,595
-1.54%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
-1.34%
0.00%
0.00%
+0.64%
-10.00%
+1.00%
0.00%
-0.67%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,756
+2.07%
DELTA 39.15
+0.38%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+1.19%
EHEP 1,700
+6.92%
+9.79%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.70%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+0.44%
NAP 1,216
+2.18%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Fiktív pénzmozgást várnak el?

Nincs olyan elemző, aki ne úgy kommentálná Matolcsy György csütörtöki bejelentéseit, hogy fiktív, vagy legalábbis túlzott optimizmusra alapozott bevételekből teremti meg a kormány a 300 milliárdos csomag alapját. Gondok lehetnek az MNB-re vonatkozó rendelkezésekkel is: tiltott monetáris finanszírozásra, rejtett kamatvágásra figyelmeztetnek

„Nem jön ki a matek” – írja Zsiday Viktor alapkezelő a csütörtöki csomagot kommentáló blogbejegyzésében. A szakértő szerint az, hogy 240 milliárd forintot az MNB-től és az Államkincstártól akarnak beszedni tranzakciós adóban, „olyan, mintha mindkét fiamat adó befizetésére kötelezném – úgy, hogy kiskorúként nyilvánvalóan nincs saját jövedelmük. Tehát nyilván a vége az, hogy elkérik tőlem a pénzt és befizetik nekem adóban. Több pénzem nem lesz tőle, de legalább bonyolódik a rendszer.” Hasonlóképp működne a kincstártól beszedendő illeték is szerinte: „fiktív bevételek elkönyvelése, amivel szemben a valóságban ugyanannyi kiadás van” – fogalmaz.

Hasonlóképp vélekednek az MTI-nek nyilatkozó elemzők is: Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere szerint összességében az látható, hogy bizonyos fellazulás, kiengedés érezhető a korábbi költségvetési elképzelésekkel kapcsolatban. Egyelőre megítélése szerint inkább „ötletdömpingnek” tűnnek a javaslatok, mint ténylegesen kivitelezhető indítványoknak. Zsidayhoz hasonlóan ő is úgy látja, nehezen értelmezhető, hogy az MNB műveleteire hogyan vezetnék be a pénzügyi tranzakciós illetéket, ha ez mégis megtörténne, a jegybank valószínűleg tovább hárítná a partnereire, azaz például a kereskedelmi bankokra, így vélhetően kevesebbet fizetne a hitelintézetek által nála elhelyezett kéthetes betétekre.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB az államháztartás része, így például az általa bármilyen, a központi költségvetésbe befizetett pénz „az egyik zsebből a másik zsebbe való áttételt jelenti”.

A javaslat felveti az egyébként tiltott monetáris finanszírozás kérdését is – vélekednek az MKB Bank közgazdászai. Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond szerint a pénzügyi tranzakciós adó valószínűleg téma lesz az EU–IMF-tárgyalásokon is. Németh Dávid, az ING elemzője szerint kételyeket ébreszt az is, hogyan lesz a hatezer forintos felső korlátos, bankokat terhelő tranzakciós illetékből 140 milliárd forintos tétel, ha korábban a kormány a benyújtott konvergenciaprogramban úgy ítélte meg: 30 ezer forintos felső plafonnál 132–220 milliárd forint lehet a teljes tranzakciós illetéktétel a büdzsében. Németh Dávid rámutatott: egyelőre az sem tisztázott, hogy működne az illeték kiszabása az MNB és az államkincstár pénzügyi műveleteire. Ha ugyanis az MNB nem hárítja át banki partnereire ezt az illetéket, akkor abból nem lesz állami bevétel. Ha viszont a jegybank áthárítja ezt a „költséget”, az is problematikus, mert zavarokat okozhat a forintlikviditást tekintve. Ha a jegybank áthárítja az illetéket bármilyen pénzügyi tranzakció esetén – például a hitelintézetek nála elhelyezett kéthetes betéteire –, az burkolt kamatcsökkentést jelenthet. Rámutatott: ez hosszabb távon az egész magyar bankszektor szempontjából újabb forráskiáramlást eredményezhet, hiszen az anyabankoknak nem lesz érdekük, hogy leányintézeteik a magyar jegybankban helyezzenek el bármilyen fölös pénzt.

Ha az MNB és a Magyar Államkincstár nem hárítja tovább a tranzakciókra kivetett adót, akkor az állam „az egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt” – írja elemzésében Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint ezzel „fiktív bevételekre épít”, így lényegében jelentős költségvetési lazítást hajt végre. „Ez különösen azután hordoz negatív üzenetet, hogy az uniós pénzügyminiszterek alig egy hete szüntették meg a kohéziós alapok egy részének felfüggesztését” – hangsúlyozta Suppan Gergely.

Módosul a büdzsé

Módosítaná az idei költségvetést a kormány a parlamentnek pénteken benyújtott előterjesztés szerint. A nemzetgazdasági miniszter javaslata a bevételi főösszeget 14 440 milliárd forintban, a kiadásit 15 016 milliárd forintban határozná meg a tavaly decemberben elfogadott 14 340,9 milliárd és 14 917,1 milliárd helyett. A hiány 576,16 milliárd forint maradna.

A módosítás kitér arra, hogy a NAV által november 30. után beszedett illetékbevételek teljes egészében a központi költségvetést illetik. Jelenleg a megyei jogú városokban beszedett illeték 47 százaléka, míg a fővárosi 23 százaléka kerül vissza az önkormányzatokhoz.

A november 30-i határidőt azzal indokolja a miniszter, hogy a decemberben beszedett illetéket januárban kellene visszautalni az önkormányzatoknak, akkortól viszont az azért nem illeti meg őket, mivel az állam feladatátvállalása miatt a kiadásaik is csökkennek.

A Magyar Fejlesztési Bank saját forrásainak megteremtésére az eredetileg megszabott 1400 milliárd forint helyett 1750 milliárd forint hitelt vehet fel. A növelés az uniós források lehívását is szolgálja. Az egyéb módosítások közül kiemelendő a közoktatás normatív támogatása, amely 107 milliárdról 118 milliárd forintra, illetve az egyházi szociális intézmények normatívájának a kiegészítése, amely 13 milliárdról 23,7 milliárd forintra módosul.

A törvényjavaslathoz véleményt készített a Költségvetési Tanács. A testület kockázatosnak tart minden kiadásnövelést, mivel az idei makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak a korábbi prognózisoknál. A tanács megítélése szerint a javaslat elfogadásával nőne az eredményszemléletű hiány „túllövésének kockázata”. Az előterjesztés indoklása rögzíti, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok veszélyeztetik a 2,5 százalékos, uniós módszertan szerint számított hiánycél teljesülését, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.

A módosítás kitér arra, hogy a NAV által november 30. után beszedett illetékbevételek teljes egészében a központi költségvetést illetik. Jelenleg a megyei jogú városokban beszedett illeték 47 százaléka, míg a fővárosi 23 százaléka kerül vissza az önkormányzatokhoz.

A november 30-i határidőt azzal indokolja a miniszter, hogy a decemberben beszedett illetéket januárban kellene visszautalni az önkormányzatoknak, akkortól viszont az azért nem illeti meg őket, mivel az állam feladatátvállalása miatt a kiadásaik is csökkennek.

A Magyar Fejlesztési Bank saját forrásainak megteremtésére az eredetileg megszabott 1400 milliárd forint helyett 1750 milliárd forint hitelt vehet fel. A növelés az uniós források lehívását is szolgálja. Az egyéb módosítások közül kiemelendő a közoktatás normatív támogatása, amely 107 milliárdról 118 milliárd forintra, illetve az egyházi szociális intézmények normatívájának a kiegészítése, amely 13 milliárdról 23,7 milliárd forintra módosul.

A törvényjavaslathoz véleményt készített a Költségvetési Tanács. A testület kockázatosnak tart minden kiadásnövelést, mivel az idei makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak a korábbi prognózisoknál. A tanács megítélése szerint a javaslat elfogadásával nőne az eredményszemléletű hiány „túllövésének kockázata”. Az előterjesztés indoklása rögzíti, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok veszélyeztetik a 2,5 százalékos, uniós módszertan szerint számított hiánycél teljesülését, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek