Folytatódik a fogászati adórazzia

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásai szerint csaknem 5000 vállalkozás működik Magyarországon, amely fő tevékenységeként fogászati szolgáltatást jelentett be. Az adóalanyok több mint fele gazdasági társaság. Ezek 2010-ben összesen 428 millió forint társasági adót, míg az egyéni vállalkozói formában működő fogászati szolgáltatók több mint 885 millió forint személyi jövedelemadót vallottak be. Az Opten céginformációs szolgálat adataira hivatkozva a Gazdaság.hu pedig az év elején arról számolt be, hogy összesen 2667 olyan cég működik, amelyik főtevékenységként fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik. A tavaly leadott beszámolók alapján 65 százalékuk, 1802 rendelő tudott nyereséget elér­ni 2010-ben. A hivatalos adatokhoz képest igencsak elgondolkodtató Szakonyi Gábor, a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete alelnöke a Világgazdaságban május végén megjelent becslése, mely szerint a fogászati kezelésre Magyarországra érkező külföldiek csak tavaly 65–70 milliárd forintot hagytak az egyre népszerűbb hazai rendelőkben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mely évek óta végez ellenőrzéseket a fogászati magánszolgáltatók körében, 2011 óta azonban kiemelt figyelmet fordít erre a területre, ezek után valószínűleg még inkább megalapozottnak látja majd döntését. Melyet egyébként azért hozott, mert – mint érdeklődésünkre fogalmaztak – „az adó­elkerülésre vonatkozó kockázatelemzések eredményei, a korábbi ellenőrzési tapasztalatok, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők részéről érkező közérdekű bejelentések mindinkább indokolttá teszik egyes humán-egészségügyi szol­gáltatók, ezen belül a fogorvosok ellenőrzését”.

A NAV tájékoztatása szerint tavaly 160 fogászati magánszolgáltatónál jelentek meg adóellenőrök, akik valamilyen beavatkozást igénybe véve élesben vizsgálták elsősorban a számlaadási fegyelmet, de a foglalkoztatást és azt is, hogy a nyilvántartásokat teljes körűen és szabályszerűen vezetik-e. Ha bármelyik területen mulasztást találtak, a helyszíni ellenőrzéseket utólagos adóellenőrzés követte. Az eddigi revíziók során NAV-nál azt tapasztalták, hogy leggyakrabban a számlaadásról feledkeznek meg a magánfogorvosok, akik közül sokan előszeretettel foglalkoztatnak be nem jelen­tett alkalmazottakat is. A bizonylatadás elmulasztása különösen a munkaidő utáni, esti konzultációk során végzett ellenőrzések alkalmával volt jellemző. Az ellenőrzéseknél előfordult olyan eset is, amikor a benyújtott bevallás a rendelési napok számához viszonyítva jelentősen kevesebb bevételt tartalmazott. Mivel a szolgál­tatóknak minden esetben szabályszerű bizonylatot kell kiállítaniuk a beavatkozásokról, ilyen értelemben mindegy, hogy a fogászatok külföldi vagy belföldi pácienst látnak-e el. Ha azonban nem adnak számlát, nehéz hitelesen bizonyítani, mennyi külföldi pácienst láttak el – hívja fel a figyelmet a NAV.

Zsebre dolgoznak

A NAv kiemelt ellenőrzési irányai között több éve szerepel a szolgáltató szektor. Így kerültek a vizsgálatok fókuszába az egészségügyi magánszolgáltatók is. A tapasztalatokról legutóbb az év elején számoltak be a NAV-nál, amikor többek között fül-orr-gégész, fogorvos, bőrgyógyász, valamint szemész szolgáltatását vették igénybe a revizorok. Voltak plasztikai sebészeknél is, mert úgy látták, az e területen tevékenykedő vállalkozások bevallásai gyakran csak minimális adókötelezettséget tartalmaznak, és visszaélések lelhetők fel az általános forgalmi adó terén is.