BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Máris bomlóban a brüsszeli béke

Finnország Hollandiával szövetkezve máris megfúrhatja a spanyol és olasz államnak szánt segítséget, amelyről még a múlt heti EU-csúcson született döntés.

Igencsak tiszavirág-életűnek bizonyult az a szövetség, amelyet kemény alkudozások után végre sikerült megkötniük az uniós tagállamok vezetőinek a múlt heti EU-csúcson. Az olaszok és spanyolok alkotta Déli Blokkal már régóta szemben álló Északi Blokk két országa, Finnország és Hollandia ugyanis jelezte: mégsem támogatja a csúcson elért egyik legfontosabb egyezséget.

A brüsszeli megállapodás lényege, hogy a jövőben az euróövezeti mentőalapok is beavatkozhatnának a problémás, jelen esetben az olasz és a spanyol államkötvénypiacokon a hozamok csökkentése érdekében. Eddig ezt a feladatot kénytelen-kelletlen az Európai Központi Bank vállalta magára, amely becslések szerint 210 milliárd eurót költött görög, ír, portugál, spanyol és olasz állampapírok megvételére az elmúlt két évben, tartós eredmények nélkül.

A keményebb álláspontot a második görög hitelcsomagot is majdnem megtorpedózó finn kormány képviseli, amely már tudatta is a finn parlamenttel, hogy – Hollandiával szövetségben – blokkolni fogja a mentőalapok másodlagos piaci kötvényvásárlásaira vonatkozó terveket. „Úgy gondoljuk, hogy ez nem hatékony módja a válság kezelésének” – indokolt Jyrki Katainen finn kormányfő.

A holland kormány sem támogatja a kötvénypiaci beavatkozás ezen módját – igaz, hozzáállásuk enyhébb Helsinkiénél. „Az ilyen jellegű akciókat egyenként vizsgálnánk meg” – idézte a Reuters a kabinet egyik szóvivőjét. Mark Rutte holland miniszterelnök már múlt pénteken úgy nyilatkozott: „nem túl nagy támogatója” a tervnek, mivel a kötvénypiaci beavatkozás drága eszköz.

A holland kormányfő jelezte azt is, hogy a mentőalapokat csak abban az esetben lehetne bevetni az államkötvénypiacokon, ha ehhez minden eurózóna-tagállam jóváhagyását adja. Igaz, kiskapuk maradnak: ha például az Európai Bizottság és az EKB úgy értékeli, hogy az eurózóna veszélyben van, akkor 85 százalékos tagállami támogatottság is elég, hogy a mentőalap beavatkozzon.

A holland és a finn keménykedés rosszul jöhet Rómának és Madridnak, amelyek már az EU-csúcs előtt jelezték: hosszútávon nem lesznek képesek refinanszírozni államadósságukat az akkori hozamszinteken.

A brüsszeli egyezség óta a hozamok több mint fél százalékpontot estek a tízéves lejáratú államkötvények esetében. A yieldek azóta sem emelkedtek, ami arra utalhat, hogy a piacok egyelőre még bíznak az egyezség fennmaradásában.

Fico is csóválja a fejét

A szlovák kormány is kételyeit fejezte ki az EU-csúcs eredményeivel kapcsolatban. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint hazájában igen nehéz megmagyarázni, hogy miért kell „pénzügyi támogatást nyújtani olyan országoknak, amelyekben jóval nagyobbak a fizetések”. Szlovákia csak akkor hajlandó további pénzügyi támogatást nyújtani euróövezeti társállamoknak, ha azok következetesen végrehajtják a reformokat – fűzte hozzá. Eközben újabb viták lángoltak fel a több évtizede húzódó, az EU-csúcson azonban végre elfogadott egységes uniós szabadalmi rendszer kérdésében is: az Európai Parlament elhalasztotta az arról szóló szavazást, mivel szerintük a tagállamok „kiherélték” a javaslatukat.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek