Máris bomlóban a brüsszeli béke

Igencsak tiszavirág-életűnek bizonyult az a szövetség, amelyet kemény alkudozások után végre sikerült megkötniük az uniós tagállamok vezetőinek a múlt heti EU-csúcson. Az olaszok és spanyolok alkotta Déli Blokkal már régóta szemben álló Északi Blokk két országa, Finnország és Hollandia ugyanis jelezte: mégsem támogatja a csúcson elért egyik legfontosabb egyezséget.

A brüsszeli megállapodás lényege, hogy a jövőben az euróövezeti mentőalapok is beavatkozhatnának a problémás, jelen esetben az olasz és a spanyol államkötvénypiacokon a hozamok csökkentése érdekében. Eddig ezt a feladatot kénytelen-kelletlen az Európai Központi Bank vállalta magára, amely becslések szerint 210 milliárd eurót költött görög, ír, portugál, spanyol és olasz állampapírok megvételére az elmúlt két évben, tartós eredmények nélkül.

A keményebb álláspontot a második görög hitelcsomagot is majdnem megtorpedózó finn kormány képviseli, amely már tudatta is a finn parlamenttel, hogy – Hollandiával szövetségben – blokkolni fogja a mentőalapok másodlagos piaci kötvényvásárlásaira vonatkozó terveket. „Úgy gondoljuk, hogy ez nem hatékony módja a válság kezelésének” – indokolt Jyrki Katainen finn kormányfő.

A holland kormány sem támogatja a kötvénypiaci beavatkozás ezen módját – igaz, hozzáállásuk enyhébb Helsinkiénél. „Az ilyen jellegű akciókat egyenként vizsgálnánk meg” – idézte a Reuters a kabinet egyik szóvivőjét. Mark Rutte holland miniszterelnök már múlt pénteken úgy nyilatkozott: „nem túl nagy támogatója” a tervnek, mivel a kötvénypiaci beavatkozás drága eszköz.

A holland kormányfő jelezte azt is, hogy a mentőalapokat csak abban az esetben lehetne bevetni az államkötvénypiacokon, ha ehhez minden eurózóna-tagállam jóváhagyását adja. Igaz, kiskapuk maradnak: ha például az Európai Bizottság és az EKB úgy értékeli, hogy az eurózóna veszélyben van, akkor 85 százalékos tagállami támogatottság is elég, hogy a mentőalap beavatkozzon.

A holland és a finn keménykedés rosszul jöhet Rómának és Madridnak, amelyek már az EU-csúcs előtt jelezték: hosszútávon nem lesznek képesek refinanszírozni államadósságukat az akkori hozamszinteken.

A brüsszeli egyezség óta a hozamok több mint fél százalékpontot estek a tízéves lejáratú államkötvények esetében. A yieldek azóta sem emelkedtek, ami arra utalhat, hogy a piacok egyelőre még bíznak az egyezség fennmaradásában.

Fico is csóválja a fejét

A szlovák kormány is kételyeit fejezte ki az EU-csúcs eredményeivel kapcsolatban. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint hazájában igen nehéz megmagyarázni, hogy miért kell „pénzügyi támogatást nyújtani olyan országoknak, amelyekben jóval nagyobbak a fizetések”. Szlovákia csak akkor hajlandó további pénzügyi támogatást nyújtani euróövezeti társállamoknak, ha azok következetesen végrehajtják a reformokat – fűzte hozzá. Eközben újabb viták lángoltak fel a több évtizede húzódó, az EU-csúcson azonban végre elfogadott egységes uniós szabadalmi rendszer kérdésében is: az Európai Parlament elhalasztotta az arról szóló szavazást, mivel szerintük a tagállamok „kiherélték” a javaslatukat.