Robbanásveszély az eurózónában

„Nem szívesen mondok ilyet, de ha az emberek tudnák, mennyire hozzá nem értő módon születnek meg az eurókrízist kezelni hivatott döntések, akkor vér folyna az utcákon” – ezekkel a szavakkal kelt ki tegnap Twitter-üzenetében Sony Kapoor, a Re-Define vezetője az EU válságkezelő politikája ellen.

Kedden kiadott jelentésében az ENSZ munkaügyi szervezete (ILO) is a válságkezelés irányvonalának megváltoztatását ajánlotta az Uniónak, és burkoltan szintén arra figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben szociális lázadások rázhatják meg az eurózónát.

Az ILO szerint különösen nagy kockázatot jelent a rekord magasan, 11,1 százalékon álló munkanélküliség, mivel az „táplálja a szociális elégedetlenséget, valamint erodálja a bankokba, a pénzügyi rendszerbe, a tagállami kormányokba és az európai intézményekbe vetett bizalmat.” A jelentés utal arra, hogy a helyzetet részben saját magának köszönheti Brüsszel: a mentőhitelek fejében elvárt megszorító csomagok ugyanis megfojtották a gazdasági növekedést.

Amennyiben nem következik be fordulat, akkor a szervezet becslései szerint négy év alatt 4,5 millióval, 17,4 millióról csaknem 22 millióra nő majd a hiába munkát keresők száma az euró-övezetben. Ha viszont valóban a növekedés-ösztönzést helyezi majd előtérbe Brüsszel, és sikerül legalább egy százalékkal növekednie az idén várhatóan 0,3 százalékkal zsugorodó euró-zónának, akkor 2014-ig tíz százalék közelébe csúszhatna vissza a munkanélküliség.

A hitelprogramban részt vevő tagállamok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, a hitelprogram kezdete óta megduplázódott a munkanélküliség. Portugáliában az eurózóna-tagság óta nem látott csúcsra, 15,2 százalékra szökött fel a mutató, ráadásul idén a tavalyinál is mélyebb recesszió várható. Írországban az állástalanok száma 18 éve nem volt olyan magas, mint májusban. A legrosszabb mutató Spanyolországban van, és a bejelentett 65 milliárd eurós megszorító csomag is ronthat a helyzeten. „A megszorításoknak semmi értelmük. Növelik a munkanélküliséget, nem orvosolják a versenyképességi és fiskális problémákat” – írta a New York Times-ban a Nobel-díjas Paul Krugman.

Hogyan kurblizható be a gazdaság?

Az ILO ajánlásai szerint a növekedés beindítása érdekében könnyebbé kellene tenne a kis cégek hitelhez jutását, ösztönözni kellene a beruházásokat, támogatni kellene az álláskeresést, és szükség lenne az Európai Befektetési Bank és a strukturális alapok forrásainak fokozottabb és hatékonyabb bevonására is. Bár a júniusi EU-csúcson elfogadott 120 milliárd eurós növekedési csomag részben erre fókuszál, nem von be elég új forrást, és – az ILO szerint – a konkrét intézkedési tervek is hiányoznak. A válság mélyülése az euró árfolyamán is látszik: a közösségi valuta tegnap kétéves mélypontra, az 1,217-es szintig süllyedt a dollárral szemben.