Újabb vihar jöhet az eurózónában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzűk másfél héten belül másodszor kénytelenek az eurózóna jövőjét féltő elemzők aggódó tekintetüket Berlinre vetni: míg múlt héten a német alkotmánybíróság tárgyalta a válságkezelés egyik jövőbeni pillérének, az állandó euróövezeti mentőalapnak (ESM) és a fiskális paktumnak a kérdését – a döntést későbbre halasztotta –, addig csütörtökön a német parlament alsóháza, a Bundestag szavaz majd a spanyol bankokat megmenteni hivatott 100 milliárd eurós euróövezeti hitelcsomag engedélyezéséről.
Az már az előzetes vitákból kitűnik, hogy a honatyák csak kemény feltételekért cserébe lesznek hajlandók rábólintani a mentőövre. „Akkor szavazunk igennel, ha tisztázódik, hogy a hitel visszafizetésére garanciát vállal a spanyol állam” – mondta az ARD televíziónak Horst Seehofer, a kisebbik kormányzó kereszténydemokrata párt, a CSU pártelnöke. A kormánykoalícióban részt vevő FDP szintén kételyeket fogalmazott meg a hitelcsomaggal kapcsolatban, az ellenzéki Zöldek és a szociáldemokraták pedig egyelőre még nem döntöttek arról, hogyan szavaznak majd csütörtökön.
A fenti követelések keresztülhúzni látszanak Madrid számításait, mely azt szeretné, ha az eurózóna nem a spanyol államon keresztül, hanem közvetlenül nyújtana kölcsönt a helyi bankoknak, és annak visszafizetésére nem kellene az államnak garanciát vállalnia. Ebben az esetben ugyanis a hitel nem számítana bele a spanyol államadósságba, nem rontaná tovább az ország adóskockázati megítélését, és így nem drágítaná tovább az adósságfinanszírozást.
A feszültséget fokozza, hogy a Handelsblatt birtokába került az FDP egyik képviselőjének a Bundestag elnöke számára írt levele, mely azt állítja: Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter megpróbálta eltitkolni a parlament elől a hitelcsomag kényes részleteit. A képviselő levelében egy bizalmas brüsszeli jelentésre hivatkozik, amely szerint a 100 milliárdból 70 milliárd eurót közvetlenül az ESM-ből kapnának a hispán bankok – ez a parlamentnek beterjesztett változatból hiányzik a képviselő szerint.
Ami biztosnak tűnik, hogy az első, szükség esetén július végéig átutalandó 30 milliárd eurós részlet közvetetten, a spanyol Frob bankmentő alapon keresztül jutna el a pénzintézetekhez, garanciát vállalna rá Madrid, és beszámítana az államadósságba. Kérdés, hogy a fennmaradó, ESM-ből érkező 70 milliárd euróból milyen úton és feltételekkel részesednének a bankok – erről állítólag még euróövezeti szinten sincs egyezség.
Angela Merkel mindenesetre nem számol azzal, hogy a mentőöv nem kap többséget a Bundestagban. Egyúttal próbálta lenyugtatni a képviselőket mondván, a hitelt mindenképpen feltételekhez kötik majd.
Két hónap a sorsdöntő német bejelentésig
Szeptember 12-én hozza nyilvánosságra a német alkotmánybíróság a döntését arról, sérti-e a német alkotmányt az állandó euróövezeti mentőalapról (ESM) szóló szerződés és a fiskális paktum – közölte a testület. Ez rossz hír a válságkezelés szempontjából: későbbre tolódhat a mentőalap indulása. Brüsszel július elején akarta indítani az ESM-et, ám ehhez mindenképp szükséges Németország beleegyezése is. A törvényhozás már elfogadta a ratifikálásról szóló törvényeket, de a szövetségi elnök alkotmánybírósági döntés hiányában nem írta alá azokat.
