A kérdés az, hogy Bernankéék szerint az elmúlt időszak után itt van-e az ideje annak, hogy újabb monetáris lazítással pörgessék fel az amerikai gazdaságot, és állítsák fenntartható pályára a munkanélküliséget – ahogy a legutóbbi kamatdöntési jegyzőkönyv szerint ezt fontolóra vették. És ha igen, pontosan milyen eszközökhöz nyúl a Fed. A piacon már hónapok óta erősödik a várakozás, hogy a Fed esetleg bejelenti a mennyiségi lazításnak (Quantitative Easing, QE) nevezett, javarészt kötvényvásárláson alapuló program újabb, immár harmadik fordulóját.
Ezekre az aukciókra a piac óriásai, a nagybankok, befektetőházak jelentkeznek, a jegybank így friss pénzt tesz a bankrendszerbe, ösztönzi a gazdaságot, a kereskedők pedig alacsony kockázattal jutnak profithoz. Ezzel pörög a gazdaság, a kamatok és állampapírhozamok csökkennek.
Csakhogy most kissé más a helyzet, mint a korábbi akcióknál: utóbbi adatok már most is rendkívül alacsonyak, ugyanakkor nincs deflációs veszély. Márpedig a Fednek – melynek a QE és a QE2 eddig összesen 2300 milliárd dollárjába került – a programokkal azt is meg kell gondolnia, hogy az inflációs célt mennyire áldozza fel a növekedésért. Ráadásul több Fed-döntéshozó körében felmerült, hogy a költségvetési politikával nagyobb hatást lehet tenni a gazdaságra.
A Goldman Sachs elemzői, élükön a MarketWatchnak nyilatkozó Jan Hatziusszal nem számítanak arra, hogy a beszéd túl sok újdonságot hoz a Fed rövid távú stratégiájában. „A fő kérdés, hogy a hosszú távú politikát új alapokra helyezi-e Bernanke. Egy agresszív hozzáállás annak a jele lenne, hogy a döntéshozók a nem konvencionális könnyítési módok felé mozdulnak, de várakozásaink szerint az ilyen lépésekkel óvatos lesz a Fed” – magyarázta Hatzius hozzátéve: szerintük decemberig vagy akár 2013 elejéig is várhatnak a mennyiségi lazítással.
A Standard Bank londoni elemzője, Steven Barrow szintén arra számít, hogy visszafogott bejelentéseket hallhatunk majd. „A cím azt sugallja, hogy ez egy kicsit jobban a múltba tekintő elemzés lesz, mint azt a piac akarná, de ettől még a szavaknak lesz hatásuk” – vélekedett. – Ha például azt mondja, hogy a lazítás bevált a múltban, a piac ezt jelként fogná fel, hogy folytatni akarják, akár már a szeptemberi találkozójukon”. Ez egyébként Barrow szerint segítene az amerikai államkötvények hozamát tovább csökkenteni, miközben az euró az 1.30-as dollárszintek felé erősödhetne a következő hetekben. Az elemzői konszenzus a FOMC (Nyíltpiaci bizottság, lényegében a monetáris tanács) szeptember 13-ai ülésére valószínűsíti egy program – akár a QE3 – elindítását.
A Fed döntése egyébként azért sem egyszerű, mert még nem látható, hogy az európai adósságválság pontosan milyen hatással lesz az Egyesült Államok gazdaságára. A levegőben lóg egyelőre az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlásba – azaz a QE újbóli „európai importjába” vagy esetleg kamatcsökkentésbe kezd-e szeptemberben. És mivel a két gazdaság igencsak függ egymástól, a hangulatnak nem tett jót Mario Draghi EKB-elnök bejelentése, hogy lemondja a már megszervezett részvételét Jackson Hole-ban.
Az EKB következő ülése szeptember 6-án lesz, Draghi erre hivatkozva döntött a távolmaradás mellett. Döntése után máris elindultak a spekulációk, hogy vajon az EKB akkor jelenti-e be az akciókat, vagy megvárja a német alkotmánybíróság 12-ei ítéletét a kontinens segélyalapjáról. Az európai jegybankelnök egyébként egy tegnapi, a Die Weltben megjelent írásában ismét kiállt a „rendkívüli intézkedések” mellett.
Nagyobb GDP-növekedés, több új állás a felülvizsgált adatok szerint
A vártnál nagyobb ütemben, 1,7 százalékkal bővült az amerikai gazdaság a második negyedévben éves szinten a kereskedelmi minisztérium tegnap közölt második becslése szerint – az első előrejelzés még 1,5 százalékos pluszt jósolt az április–június közötti időszakra. A felfelé módosítás nagyrészt annak köszönhető, hogy a fogyasztói költések a vártnál nagyobb mértékben, 1,5 helyett 1,7 százalékkal bővültek. Emellett szárnyalt az is, amely hat százalékkal izmosodott.Az amerikai az első negyedévben két százalékkal erősödött, és szakértők szerint az év második felében is körülbelül ilyen mértékű növekedés várható. Bár a tengerentúli gazdaság lényegesen jobb helyzetben van az euróövezetinél – ott idén minimum 0,3 százalékos visszaesés várható –, a Washington Post szerint még ilyen növekedési ütem sem lesz elég a munkanélküliség csökkentésére. Az Egyesült Államokban 8,3 százalékon áll ez a mutató, miközben az eurózóna 11,2 százalékos munkanélküliséggel küszködik.
Jó hír mindemellett az amerikaiaknak az is, hogy a statisztikák szerint júliusban összesen 163 ezer új munkahely keletkezett a magánszektorban – ez a legmagasabb érték idén február óta.
Az amerikai GDP az első negyedévben két százalékkal erősödött, és szakértők szerint az év második felében is körülbelül ilyen mértékű növekedés várható. Bár a tengerentúli gazdaság lényegesen jobb helyzetben van az euróövezetinél – ott idén minimum 0,3 százalékos visszaesés várható –, a Washington Post szerint még ilyen növekedési ütem sem lesz elég a munkanélküliség csökkentésére. Az Egyesült Államokban 8,3 százalékon áll ez a mutató, miközben az eurózóna 11,2 százalékos munkanélküliséggel küszködik.
Jó hír mindemellett az amerikaiaknak az is, hogy a statisztikák szerint júliusban összesen 163 ezer új munkahely keletkezett a magánszektorban – ez a legmagasabb érték idén február óta. -->
