A júniusi inflációs jelentésben 2012-2013-ra a hiánycélokat enyhén meghaladó, rendre 2,7 és 2,4 százalékos eredményszemléletű hiányt vetítettünk előre – olvasható az inflációs jelentésben. A 2012-es előrejelzésünk nem változott érdemben. A makrogazdasági és költségvetési folyamatok, illetve az idei évet érintő intézkedések hatására a hiány enyhén, a 0,1 százalékpontjával 2,8 százalékra emelkedett.
2013-ra azonban az időközben bejelentett intézkedések jelentős költségvetési kiengedést eredményeztek. Számításaink szerint a kormány elmúlt hónapokban – a júniusi inflációs jelentés információs bázisához képest – bejelentett intézkedéseinek teljes hatását a GDP 0,8 százalékára becsüljük, azaz másodkörös hatások nélkül ennyivel csökkenhet az eredményszemléletű költségvetési bevétel – írják az MNB közgazdászai. A csomag egyrészt célzott járulék-kedvezményékkel, másrészt a kis- és mikro vállalatok számára új adórendszerek - a kisvállalati és a kisadózók tételes adójának bevezetésével kívánja célzottan támogatni a munkahelyteremtést.
A járulékkedvezmények becslésünk szerint 590-600 ezer főt érinthetnek. A kisvállalati adó bevezetése az eddig bejelentett feltételeknek megfelelő vállalatoknál a foglalkoztatottak mintegy háromnegyedét érintheti. A kisadózók tételes adója becslésünk szerint mintegy 175 ezer céget érinthet, az átlépők több mint fele egyéni vállalkozó vagy a társasági adó hatálya alól kerül ide, kisebb részük az eva körből kerülhet át. Az akcióterv hiánynövelő hatásának becslésekor figyelembe vettük a bérkompenzációval összefüggő szociális hozzájárulási adókedvezménynél jelentkező megtakarítást is, jegyzik meg.
Hozzáteszik: a pénzügyi tranzakciós illeték bevétel lényegesen alacsonyabb lesz annál, ami a benyújtott törvényjavaslatban szerepelt. Egyfelől a Bankszövetséggel kötött megállapodás felülről maximálta az egy tranzakcióra kivethető illeték összegét, másfelől a kincstári forgalomra kivetett illetékbevétel felülbecsült.
Az MNB-re kivetett pénzügyi tranzakciós illetéket nem tekintik tartós hatású egyenleget javító intézkedésnek. „Az illeték költsége ugyanis várhatóan megjelenik az MNB eredmény-elszámolásában, növelve a jegybank veszteségét” – hangsúlyozzák. Így konszolidált szemléletben az intézkedés már 2013-ban sem javítja a költségvetés fiskális pozícióját, az csak átmeneti finanszírozási forrásnak tekinthető. Továbbá, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság álláspontja szerint ez az adó nem egyeztethető össze a monetáris politikára vonatkozó uniós normákkal. Mint írják, a felsorolt érvekre tekintettel, előrejelzésükben azt feltételezték, hogy az MNB-re vonatkozó fizetési kötelezettség nem lép hatályba.
Az egészségügyet érintő új intézkedések összességében a GDP 0,1 százalékpontjával javítják az egyenleget a júniusi prognózisunkhoz képest. A gyógyító megelőző ellátásokra fordított kiadásoknál - a 2012. évi bérrendezés hatásai alapján – már júniusban magasabb kiadással számoltunk, mint a benyújtott törvényjavaslat. A többletkiadások fedezetét az intézkedések nyomán a jövedéki adóemelésből származó bevétel teremti meg, ami egyenlegjavító hatású.
Hogyan alakul az adósságpálya?
Változatlan árfolyamon számított GDP-arányos államadósság a 2011. év végi 80,8 százalékos szintjéről két év alatt közel 2 százalékponttal csökkenhet 2012-2013-ban, amennyiben a költségvetési hiány a fent bemutatott pályát követi. Az adósságcsökkenés üteme a hiány mellett nagymértékben függ a finanszírozás módjától, valamint a forintárfolyam alakulásától – olvasható az elemzésben.
Jelenleg nagy összegű finanszírozási tartalék áll a költségvetés rendelkezésére forint- és devizabetétben, valamint a magánnyugdíjpénztáraktól átvett portfólióban. Amennyiben a költségvetés ezt a finanszírozási tartalékot fenn kívánja tartani, akkor változatlan árfolyam mellett 2012-ben mérsékelten, 2013-ban - a feltételezett költségvetési kiigazítás következtében – nagyobb mértékben csökkenhet az adósságráta; a GDP 79 százaléka körüli adósságot eredményezve az időszak végén – vetítik előre az MNB közgazdászai.
Kiemelik: a finanszírozási tartalék adósságcsökkentő célú felhasználása akár további 4 százalékponttal is mérsékelheti az adósságrátát az előrejelzési horizonton. Az adósságráta a devizaadósság magas részaránya következtében igen érzékeny a forint árfolyamának alakulására.
A 2011. végi 311 forint/euro szinthez képest minden 10 forintnyi erősödés a GDP 1,3 százalékával megegyező adósságcsökkenést eredményezne az MNB szerint. Az elemzés lezáráskor fennálló, 285 forint/euro árfolyam mellett 77 százalékos adósságráta alakulhat ki 2012-ben, ami 2013-ban tovább süllyedve a GDP 76 százalékára mérséklődhet.
