A tönk szélén az iráni gazdaság

„Az iráni gazdaság az összeomlás szélére került az atomprogramja miatt bevezetett nemzetközi szankciók hatására” – figyelmeztetett a hétvégén az izraeli pénzügyminiszter. Juval Steinitz nyilatkozata pár nappal azután jelent meg, hogy a sajtóban kiszivárgott a külügyminisztérium egyik belső jelentése, amely szerint az Irán ellen bevezetett szankciók a vártnál súlyosabban érinthetik a gazdaságot, illetve az emberek életkörülményeit, amelynek következtében destabilizálódhat a teheráni kormányzat helyzete is. Lapértesülések szerint Tel-Aviv az utóbbi napokban fokozta a nyomást az EU-ra, hogy az a július 1-jén bevezetett olajembargón túl vessen ki újabb szankciókat Teherán ellen.

Elemzők szerint a fenti hírek azt jelzik, hogy a teheráni rezsimmel szemben a katonai támadást sem kizáró Izrael a következő néhány hónapban nem támadja meg a szerinte atombomba előállítását célzó urándúsítási programot folytató Iránt. Ezzel szemben Mose Jaalon miniszterelnök-helyettes tegnap azt mondta, hogy a szankciókat továbbra is „katonai alternatívával kell alátámasztani”.

A katonai opcióért az izraeli kormányon belül nem lelkesedő külügyminiszter viszont a napokban azt nyilatkozta, hogy a gazdasági szankciók miatt Iránban akár az egyiptomihoz hasonlóan felkelés is kitörhet. Elemzők szerint az is fokozhatja a tömegek elégedetlenségét, hogy a héten kiderült: Teherán a súlyos gazdasági helyzete ellenére 10 milliárd dollárt utalt át a felkelők ellen küzdő szíriai rezsimnek.

Az Irán ellen az olajexportra, illetve a pénzügyi tranzakciókra bevezetett amerikai, illetve EU-s gazdasági szankciók sikerességét jelzi, hogy az utóbbi napokban az iráni valuta, a rial árfolyama történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben, miután egyre több iráni váltja át az egyre kevesebbet érő nemzeti valutát a zöldhasúra. Egy dollárért tegnap közel 40 000 rialt kértek el, miközben tavaly júniusban még csak 12 ezret kellett adni. Összességében a rial értékének 80 százalékát vesztette el 2011 vége óta, ami jelentősen megdrágítja az importtermékeket, miközben az élelmiszerárak idén 50 százalékkal nőttek. A hivatalos adatok szerint az infláció elérte a 25 százalékot, elemzők azonban úgy vélik, ennek mértéke a duplája is lehet.

A kereskedelmi szankciók miatt egyre több iráni cégnek okoz gondot, hogy beszerezze – a rialárfolyam miatt amúgy csak igen drágán megszerezhető – importnyersanyagokat, ami miatt akadozik a termelés. Utóbbi hatására viszont egyre több vállalat késve fizeti ki alkalmazottait, vagy kénytelen elbocsátásokba fogni. A minap például mintegy 20 ezer munkás írt levelet a munkaügyi miniszternek amiatt, hogy már egy ideje nem kapnak fizetést.

A hivatalos adatok szerint az országban a munkanélküliség mértéke március és május között megközelítette a 13 százalékot. Helyi elemzők ugyanakkor azt állítják, hogy a valós számok meghaladják a 20 százalékot.

Visszaeső olajexport

Júliusban napi 940 ezer hordóra esett vissza az ország olajexportja az előző év azonos időszakában mért 2,3 milliós szinthez képest. Ennek oka, hogy az EU 2012 júliusától olajembargót vetett ki az iráni exportra, illetve egyéb országokból is csökkentek a megrendelések, miután az USA szankciókat vezetett be az Iránnal üzletelő cégekkel szemben. A mostani alacsony kiviteli szintre több mint két évtizede nem volt példa. Az olajexport visszaesése azért komoly érvágás Irán számára, mert költségvetési kiadásainak több mint a felét olajbevételek fedezik.