BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Eurót érhet a lett megszorítás

A bankok és a vállalkozások terheinek emelése helyett kifejezetten a lakosságot érintő fájdalmas megszorításokkal kezelte a gazdasági válságot az elmúlt években Lettország. A módszer náluk beválni látszik, ugyanis jó esély van arra, hogy a pár éve még mély recesszióban lévő ország teljesíteni tudja az euró bevezetésének feltételeit, és 2014-ben csatlakozhat a valutaunióhoz

Az EU által mintaszerűnek ítélt lettországi gazdasági válságkezelés megkoronázásának lesz tekinthető, ha a balti ország 2014-ben bevezetheti az eurót – így értékelte lapunknak Meisel Sándor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa az EU pénzügyi biztosának múlt heti kijelentését, miszerint Lettország az eurózóna 18. tagjává válhat 2014-ben, ha folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát. Olli Rehn megjegyzése azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a balti állam Magyarország mellett az elsők között kapott mentőövet az EU tagjai közül a globális pénzügyi válság 2008 őszi kitörése után.

A biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság jövő tavasszal tesz javaslatot arra, hogy Lettország csatlakozhat-e a valutaunióhoz. A balti államnak pedig jó esélye van arra, hogy polgárai 2014-ben már euróval fizethessenek, ugyanis jelenleg a tagság feltételéül szabott kritériumok mindegyikét teljesíti. Idén várhatóan az előírt szint, a GDP három százaléka alá süllyed az államháztartási hiány mértéke, míg az államadósság szintje 43-45 százalékos mértéke is jóval a 60 százalékos küszöb alatt van. Szakértők szerint egyedül az infláció mértéke veszélyeztetheti majd a belépést, azonban az Eurostat múlt héten közölt adatai szerint Lettország ezt a feltételt is éppen, de teljesíti: a maastrichti kritériumok alapján a drágulás mértéke csak 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb mutatójú EU-tagállam átlagát, az uniós küszöbérték az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2,94 százalék, miközben Lettországban 2,9 százalék az éves drágulás mértéke.

Lapunk azon kérdésére, miért érdeke a balti államnak csatlakoznia az államadósság-válsággal évek óta küzdő eurózónához, Meisel Sándor kiemelte: miután az ország teljesíti az euróbevezetés gazdasági kritériumait, így valójában kötelezettsége is, hogy csatlakozzon az eurózónához, hiszen az EU-belépés során az új tagállamok vállalták, hogy amint teljesítik a feltételeket, az eurózóna tagjai lesznek. Lettország pedig már kezdetektől fogva kiemelt célnak tartotta az euró bevezetését, így röviddel a 2004-es uniós csatlakozása után már 2005 áprilisában belépett az euró előszobájának nevezetett európai árfolyammechanizmusba (ERM), amely a lett valuta árfolyamának euróhoz rögzítését jelenti.

„Emellett a jelenlegi jobbközép kormány, amely az általa bevezetett súlyos megszorítások ellenére is hatalmon maradt a tavalyi választások után, jelentős sikerként kommunikálhatja, hogy pár év alatt egy mély recesszióban lévő országból (2009-ben közel 18 százalékkal csökkent a GDP) az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát hozta létre, amely már az euróbevezetés feltételeit is teljesíti. Az eurózónához való csatlakozás egyben legitimálhatja az elmúlt évek igen súlyos megszorításait. Lettország ugyanis a nemzeti valuta, a lat árfolyamának leértékelése helyett a lakosság számára sokkal fájdalmasabbnak tűnő megoldást, a belső leértékelést, vagyis a bérek drasztikus csökkentését választotta” – hangsúlyozta a Baltikum-szakértő. „A gazdaság talpra állításának árát így a lakosság fizette meg, miközben a kormányzat békén hagyta a növekedés motorjait, így a bankrendszert, illetve a vállalkozásokat” – mondta. Emiatt nem esett vissza a vállalati hitelezés, illetve a beruházások mértéke sem, ami elengedhetetlen volt a gazdaság növekedési pályára állításához.

Valdis Dombrovskis kormányfő szerint Lettország példája azt bizonyítja, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával járó megszorításokat koronázhatja siker. Az EUObservernek adott interjúban kiemelte: félrevezető azt gondolni, hogy a fájdalmas strukturális reformok nélkül növekedési pályára lehet állítani a gazdaságot. Arra vonatkozóan pedig, hogy Lettország miért akar a válságban lévő eurózónához csatlakozni a kormányfő azt mondta: az eurózóna válsága nem a közös valuta kríziséről szól, hiszen az euró dollárral szembeni árfolyama, és a külföldi valutatartalékokban betöltött aránya stabil maradt. „Ez bizonyos eurózóna-tagok gazdaságkezelési válsága” – mondta.

Bár célkitűzés volt, a 2014-es litván euróra kisebb az esély

A lettek mellett a másik két balti ország közül Észtország már 2011-ben bevezette az eurót, míg a jobbközép litván kormány Lettországhoz hasonlóan 2014-et jelölte meg az euróbevezetés céldátumának. Litvánia esetében azonban kisebb a 2014-es eurócsatlakozás esélye, ugyanis az utóbbi években komoly megszorításokat bevezető kormánypártok a parlamenti választások most vasárnap tartandó második fordulóját követően várhatóan távoznak a hatalomból. A vilniusi kormány ugyanis számos népszerűtlen intézkedést hozott, jelentős mértékben csökkentette a közszféra béreit, illetve emelte az adókat, hogy kivezesse az országot a mély recesszióból, amely 2009-ben azt eredményezte, hogy közel 15 százalékkal csökkent a GDP.

Az első fordulót megnyerő baloldali pártok – bár ígéretet tettek rá, hogy ragaszkodnak a jobbközép kormány által jövőre kitűzött 3 százalékos hiánycél betartásához – várhatóan lazítanak majd a költségvetési politikán, ami az euróbevezetési feltételek teljesítésének elodázását vonhatja maga után.

Az inflációs célkitűzést jelenleg sem teljesíti a balti ország, miután a drágulás éves üteme 3,6 százalékos, miközben a belépéshez meghatározott inflációs cél jelenleg a jóval szigorúbb 2,94 százalékon áll.

Az első fordulót megnyerő baloldali pártok – bár ígéretet tettek rá, hogy ragaszkodnak a jobbközép kormány által jövőre kitűzött 3 százalékos hiánycél betartásához – várhatóan lazítanak majd a költségvetési politikán, ami az euróbevezetési feltételek teljesítésének elodázását vonhatja maga után.

Az inflációs célkitűzést jelenleg sem teljesíti a balti ország, miután a drágulás éves üteme 3,6 százalékos, miközben a belépéshez meghatározott inflációs cél jelenleg a jóval szigorúbb 2,94 százalékon áll.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek