Eurót érhet a lett megszorítás

Az EU által mintaszerűnek ítélt lettországi gazdasági válságkezelés megkoronázásának lesz tekinthető, ha a balti ország 2014-ben bevezetheti az eurót – így értékelte lapunknak Meisel Sándor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa az EU pénzügyi biztosának múlt heti kijelentését, miszerint Lettország az eurózóna 18. tagjává válhat 2014-ben, ha folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát. Olli Rehn megjegyzése azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a balti állam Magyarország mellett az elsők között kapott mentőövet az EU tagjai közül a globális pénzügyi válság 2008 őszi kitörése után.

A biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság jövő tavasszal tesz javaslatot arra, hogy Lettország csatlakozhat-e a valutaunióhoz. A balti államnak pedig jó esélye van arra, hogy polgárai 2014-ben már euróval fizethessenek, ugyanis jelenleg a tagság feltételéül szabott kritériumok mindegyikét teljesíti. Idén várhatóan az előírt szint, a GDP három százaléka alá süllyed az államháztartási hiány mértéke, míg az államadósság szintje 43-45 százalékos mértéke is jóval a 60 százalékos küszöb alatt van. Szakértők szerint egyedül az infláció mértéke veszélyeztetheti majd a belépést, azonban az Eurostat múlt héten közölt adatai szerint Lettország ezt a feltételt is éppen, de teljesíti: a maastrichti kritériumok alapján a drágulás mértéke csak 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb mutatójú EU-tagállam átlagát, az uniós küszöbérték az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2,94 százalék, miközben Lettországban 2,9 százalék az éves drágulás mértéke.

Lapunk azon kérdésére, miért érdeke a balti államnak csatlakoznia az államadósság-válsággal évek óta küzdő eurózónához, Meisel Sándor kiemelte: miután az ország teljesíti az euróbevezetés gazdasági kritériumait, így valójában kötelezettsége is, hogy csatlakozzon az eurózónához, hiszen az EU-belépés során az új tagállamok vállalták, hogy amint teljesítik a feltételeket, az eurózóna tagjai lesznek. Lettország pedig már kezdetektől fogva kiemelt célnak tartotta az euró bevezetését, így röviddel a 2004-es uniós csatlakozása után már 2005 áprilisában belépett az euró előszobájának nevezetett európai árfolyammechanizmusba (ERM), amely a lett valuta árfolyamának euróhoz rögzítését jelenti.

„Emellett a jelenlegi jobbközép kormány, amely az általa bevezetett súlyos megszorítások ellenére is hatalmon maradt a tavalyi választások után, jelentős sikerként kommunikálhatja, hogy pár év alatt egy mély recesszióban lévő országból (2009-ben közel 18 százalékkal csökkent a GDP) az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát hozta létre, amely már az euróbevezetés feltételeit is teljesíti. Az eurózónához való csatlakozás egyben legitimálhatja az elmúlt évek igen súlyos megszorításait. Lettország ugyanis a nemzeti valuta, a lat árfolyamának leértékelése helyett a lakosság számára sokkal fájdalmasabbnak tűnő megoldást, a belső leértékelést, vagyis a bérek drasztikus csökkentését választotta” – hangsúlyozta a Baltikum-szakértő. „A gazdaság talpra állításának árát így a lakosság fizette meg, miközben a kormányzat békén hagyta a növekedés motorjait, így a bankrendszert, illetve a vállalkozásokat” – mondta. Emiatt nem esett vissza a vállalati hitelezés, illetve a beruházások mértéke sem, ami elengedhetetlen volt a gazdaság növekedési pályára állításához.

Valdis Dombrovskis kormányfő szerint Lettország példája azt bizonyítja, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával járó megszorításokat koronázhatja siker. Az EUObservernek adott interjúban kiemelte: félrevezető azt gondolni, hogy a fájdalmas strukturális reformok nélkül növekedési pályára lehet állítani a gazdaságot. Arra vonatkozóan pedig, hogy Lettország miért akar a válságban lévő eurózónához csatlakozni a kormányfő azt mondta: az eurózóna válsága nem a közös valuta kríziséről szól, hiszen az euró dollárral szembeni árfolyama, és a külföldi valutatartalékokban betöltött aránya stabil maradt. „Ez bizonyos eurózóna-tagok gazdaságkezelési válsága” – mondta.

Az első fordulót megnyerő baloldali pártok – bár ígéretet tettek rá, hogy ragaszkodnak a jobbközép kormány által jövőre kitűzött 3 százalékos hiánycél betartásához – várhatóan lazítanak majd a költségvetési politikán, ami az euróbevezetési feltételek teljesítésének elodázását vonhatja maga után.

Az inflációs célkitűzést jelenleg sem teljesíti a balti ország, miután a drágulás éves üteme 3,6 százalékos, miközben a belépéshez meghatározott inflációs cél jelenleg a jóval szigorúbb 2,94 százalékon áll.

Az első fordulót megnyerő baloldali pártok – bár ígéretet tettek rá, hogy ragaszkodnak a jobbközép kormány által jövőre kitűzött 3 százalékos hiánycél betartásához – várhatóan lazítanak majd a költségvetési politikán, ami az euróbevezetési feltételek teljesítésének elodázását vonhatja maga után.

Az inflációs célkitűzést jelenleg sem teljesíti a balti ország, miután a drágulás éves üteme 3,6 százalékos, miközben a belépéshez meghatározott inflációs cél jelenleg a jóval szigorúbb 2,94 százalékon áll.-->