BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Félhomályban az adósságátvállalás

Az önkormányzatokat és a bankokat is bizonytalanságban hagyta a kormány. Orbán Viktor bejelentése után minden érintett arra vár, hogy kiderüljenek az önkormányzati adósságállomány átvállalásának részletei. Mindeddig hiába

November 7-én foglalkozik a kormány az önkormányzati adósságok átvállalásának tervével. Giró-Szász András kormányszóvivő ennyi konkrétumot jelentett be az ötlettel kapcsolatban, arról, hogy pontosan mik lesznek a részletek, gyakorlatilag az érintett önkormányzatok sem tudnak még semmit.

Annyi ismert csak, amit Orbán Viktor még szombaton, a terv bejelentésekor elmondott. Vagyis az ötezer főnél kisebb települések adósságát teljesen, a többiekét differenciált mértékben, átlagosan 40 százalékban veszi át az állam. A működési hiteleket pedig teljesen átvállalják. Ez most a kiindulópont, de már az első kérdésre, hogy pontosan miből fedeznék mindezt, sincs válasz.

„A döntés nem fog tetszeni azoknak, akik abban voltak érdekeltek, hogy szedjék a sápot a településektől” – mondta erről a miniszterelnök. Ez akár azt is előrevetítheti, hogy létezik olyan ötlet, amely szerint az állam kevesebbet fizetne vissza a bankoknak az önkormányzati tartozásokból, vagy legalábbis átütemezné azokat. Nem is alaptalan az ilyen feltételezés: Lázár János még hódmezővásárhelyi polgármesterként már megpróbálkozott hasonló lépéssel. Ő tavaly kérte a város számláját vezető Erste Bankot, hogy vállaljanak nagyobb részt magukra a devizaárfolyam miatt megnőtt törlesztési kötelezettségből, és utalt arra is, hogy ha a bank ebbe nem megy bele, akkor akár törvénymódosítással is kikényszerítené az akaratát. Az Erste ezt nem fogadta el, a felek csendben megegyeztek valamiben, amit nem kommunikáltak, a város pedig azóta is igyekszik törleszteni az adósságát. A bankok eddig kivártak a reagálással Orbán bejelentései óta.

Nem tisztázott az sem, hogy mikor jönne az átvállalás.

A megyék esetében, amikor az ottani adósságokat magához vette az állam, tavaly ilyenkor gyorsan meg lehetett oldani az átmenetet, de más 19 megye adósságait átvenni, mint közel kétezer, nagyban eltérő gazdasági adottságokkal bíró települését. Igaz, ha a kormány azt szeretné, hogy gyors megoldás szülessen, az a parlamenten gyorsan átmenne – a hatékonyság már más kérdés.

Az már településenként változó, hogy pontosan meddig kellene az államnak fizetnie helyettük. Legalább 5–10 évig szinte minden érintett önkormányzat adósságait törleszthetné az állam, de gyakoriak az olyan városok is, amelyeknek 10–15 éves törlesztési kötelezettségük van. Sőt, néhány város egészen a 2030-as évek elejéig eladósította magát. Az is nyitott kérdés, hogy a megyék konszolidációjához hasonlóan vesznek-e el most feladatokat is a településektől.

A változás befolyásolhatja az uniós projekteket is. Számos olyan fejlesztési forrás van, amelyek lehívása veszélybe került, mert az önkormányzat nem tudja kigazdálkodni az önrészt rá. Azzal, hogy az állam más fizetési kötelezettségnél segítséget nyújt, nagyobb marad az esély a sikeres lehívásra.

Jegyzet: 16. oldal

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek