Kínai beutazás: a bővítéshez közvetlen légi kapcsolat kellene

A kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok napjainkban címmel, hétfőn kezdődött konferencia második napján Magyarország kínai turizmusban játszott szerepét és lehetőségeit vizsgálták a résztvevők. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a konferencián elmondta: ígéretesen alakul az együttműködés Magyarország és Kína között, erős gazdasági híd épült a két ország között. A kínai tőkebefektetések értéke mintegy 2,5 milliárd dollár. A miniszter szerint a legutóbbi, kazincbarcikai Wanhua-beruházást további hat-nyolc jelentős projekt is követheti.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a logisztikai fejlesztések területén még sok a tennivaló. Magyarország természetes logisztikai központ, ahol mindenféle közlekedési infrastruktúra - légi, szárazföldi, vízi - kiépíthető, ezért Magyarországnak a lehetőségeket kihasználva valódi logisztikai központtá kell válnia. Heim Péter, a Századvég elnöke kiemelte: a turizmus a kínai befektetéseket is segítheti, hiszen a befektetők szívesebben viszik oda a pénzüket, ahol jól érzik magukat. Ezt segíthetné egyebek között a kínai nagyvárosokba közlekedő repülőjáratok újraindítása, vagy például a vízumkiadás kiszervezése is.

Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-kutatója elmondta: az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt a külföldre irányuló kínai turizmus, 2010-ben 57,39 millió kínai utazott külföldre, akik 48 milliárd dollárt költöttek. Kína 30 százalékkal járult hozzá a globális turizmus növekedéséhez még a válság éveiben is. 2011-ben 32 százalékkal nőtt a turisztikai célú kínai költés.

A kínai kiutazók 65 százaléka 25-44 év közötti, 70 százalékuknak felsőfokú végzettsége van. A turisták 72,16 százaléka öt tartományból kel útra (ezért nem országos reklámkampányt kell indítani, hanem a nagyobb városokra kell koncentrálni), évente átlagosan háromszor utaznak külföldre, s egy útra átlagosan 3.560 dollárt fordítanak - ismertette a kutató. Európában egy átlagos kínai turista 910 ezer forintot költ, ennek 72,1 százalékát vásárlásra. A legnépszerűbb európai célország Franciaország, amely politikai, gazdasági és kulturális szempontból is a legismertebb Kínában.

Kínában egymillió dollármilliomos van a hivatalos adatok szerint, de nem hivatalos adatok szerint a hárommilliót is elérheti a számuk. Külön cégcsoportok foglalkoznak a kínai luxusturizmussal, a nagy nemzetközi hotelek régóta készülnek a fogadásukra. Az európai luxusmárkák nagyobb üzleteiben a forgalom 50 százalékát már a gazdag kínai turisták generálják, és a globális vámmentes költekezés 20 százalékát is ők adják.

A kínai milliomosok 80 százaléka szeretné külföldön taníttatni a gyermekét, az angol nyelvű országok a legnépszerűbbek. Egyes szakterületeken Magyarország is vonzó lehetne, már az érintett csoport 1 százaléka is jelentős bevételt hozhatna a magyar felsőoktatásnak - vélekedett Matura Tamás. Mivel a kínaiak átlagosan két-három országot látogatnak meg, Magyarország a közép-európai országokkal együttműködve "foghatná meg" őket - mondta a kutató.

Tarnóczi Barna, a Tensi-csoport ügyvezető igazgatója ismertette: 2020-ra már 100 millió kínai utazik külföldre. A világ légitársasági nyereségének 50 százaléka a kínai légitársaságoktól származik. Tavaly elérte a 25 milliárd dollárt a kínaiak által külföldön vásárolt luxuscikkek értéke, a londoni olimpia alatt is ők vásárolták a legtöbbet a külföldiek közül.

Magyarországon 2011-ben mintegy 35 ezer kínai turista 80-90 ezer vendégéjszakát töltött, közülük 5.300 váltott ki Magyarországon schengeni vízumot, ami azt jelenti, hogy nem ide érkeznek. A Tensi vezetője szerint a fő cél az, hogy a beutazók, az egy főre jutó vendégéjszakák és az egy főre jutó költés jelentősen emelkedjen. A luxusturizmus erősítéséhez az utazási szakember szerint fejlesztésekre, beruházásokra volna szükség.

Tarnóczi Barna az erősségek között említette Magyarország jó megítélését Kínában, azt, hogy a kapcsolatok valamennyi területen bővülnek, továbbá, hogy a tömegturizmusban a magyar termékek és árak versenyképesek. A gyengeségek közé sorolta, hogy nincs közvetlen légi járat, nincs Kínában ismert luxustermékünk, hogy hosszadalmas a vízum ügyintézés, s nem eléggé kínai-barát az idegenforgalmi infrastruktúra. Úgy vélekedett, hogy Magyarország önállóan eladhatatlan.

Az utazási szakember szerint is sürgősen vissza kellene állítani Kína és Magyarország között a közvetlen légi kapcsolatot, létrehozni a nemzeti légitársaságot, gyorsítani a vízum ügyintézést, erősíteni az országos és idegenforgalmi marketinget, fejleszteni a termékeket, szolgáltatásokat.

Meleghegyi Tamás, az Airport-Debrecen Kft. vezérigazgatója szerint is fontos lenne Magyarország számára, hogy a kínai turisták ide érkezzenek, és innen induljanak tovább, az úgynevezett "csillag-utazások" során Budapest együttműködhetne Béccsel, Prágával, de akár Velence is jól elérhető. Húszezer kínai utas idehozatala több mint 3 milliárd forint árbevételt jelentene évente - mutatott rá -, ehhez megfelelő légi összeköttetésre és célzott marketingre van szükség - állapította meg ő is.