Közeledés a multikhoz: részsiker
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A kabinet már korábban is jelezte: a megállapodások célja többek között, hogy a külföldi cégek nyereségük minél nagyobb részét újra hazánkban fektessék be, minél inkább magyar beszállítókkal dolgozzanak, és összességében hosszú távon elköteleződjenek Magyarország mellett.
A már megkeresett vállalatok közé tartozik például a Bombardier MÁV Kft., amely megkapta és vizsgálja a kormány stratégiai megállapodásra vonatkozó – jogi kötelezettséget, illetve szankciót nem tartalmazó – tervezetét, mondta lapunknak Berki Balázs értékesítésért felelős igazgató. Szerinte a kezdeményezés pozitív, és reméli, hogy a mostani kapcsolatfelvételnek lesz folytatása.
Azon kérdésünkre, miért előnyös a Bombardier számára egy ilyen egyezség megkötése, úgy válaszolt: azáltal a fejlesztési projektek sokkal kiszámíthatóbbak lesznek kapacitástervezés szempontjából, javulhat a kabinettel folytatott párbeszéd, és a jövőben „még nagyobb erővel tudnak bekapcsolódni a magyarországi járműfejlesztési projektekbe. Ezáltal jobban tudjuk garantálni a jelenlegi munkahelyek megtartását, illetve nagyobb lesz az esély az esetleges bővítésre is” – tette hozzá.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó források már nem ítélték meg ennyire pozitívan a stratégiai megállapodásokat. Egy magát közelebbről megnevezni nem kívánó közép-európai cég például azt közölte lapunkkal, hogy már májusban kaptak a kormánytól egy ilyen megállapodástervezetet, ám az egyeztetések azóta elhaltak.
Mint informátorunk elmondta, a dokumentum „általános és megfoghatatlan” célkitűzéseket és szándékkifejezéseket tartalmazott, például a jövőbeni beruházásokra és a magyar beszállítói hányadra vonatkozóan. A dokumentum szerint a kormány ennek fejében kilátásba helyezte, hogy „a rendelkezésre álló forrásokkal támogatja” majd az újabb beruházásokat.
Hasonló véleményt fogalmazott meg kérdésünkre egy, a magyarországi német cégek helyzetére rálátó forrásunk is. „Sok vállalat kapott ilyen dokumentumot. Közülük néhányan már kinyilvánították, hogy nem akarnak ilyen megállapodást kötni, mert nem látják annak értelmét” – magyarázta.
Szerinte ezzel a tervvel a kormány részben nyitott kapukat dönget, hiszen a német cégek már eddig is törekedtek például magyar beszállítók bevonására. Azzal a kormányzati szándékkal kapcsolatban pedig, hogy a hazánkban elért nyereség minél nagyobb részét kellene visszaforgatni a magyar gazdaságba, úgy fogalmazott: erről nyilvánvalóan nem a magyar leánycégek vezetői, hanem csak a külföldi tulajdonosok hozhatnak döntést. Hozzátette azt is, hogy a stratégiai megállapodás terve inkább kormányzati PR-hadjáratnak tűnik, és hasonlóan vélekedett egy amerikai multi egykori felsővezetője is. Egy másik, német forrásunk úgy fogalmazott: „a beruházási döntéseket a profitabilitás határozza meg, a német cégek pedig hosszú távban gondolkodnak. A megállapodás segítheti a párbeszédet, de nem számít döntő faktornak.”
Baráti konfliktusrendezés és félévenkénti tárgyalások az aláírt szerződésben
Nyilvánosságra hozta a Nemzetgazdasági Minisztérium, milyen megállapodást kötöttek a Coca-Colával. Az egyezség szerint, amelyet a hir24.hu tett közzé, a jövőben félévente tárgyal a két fél, bevezetik az egyedi kormánydöntéssel adható képzési támogatást, és barátilag, egymás közt rendezik a konfliktusokat. Szóba került a gyártás bővítése, magyar beszállítók foglalkoztatása és több támogatási ígéret is. A kormány állami és uniós támogatásokat is megígért, például ösztönözné, ha a Coca-Cola magyar oktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal együttműködve innovációba vágna bele. A Coca-Cola pedig vállalta, hogy jó hírét viszi Magyarországnak, gazdasági partnerként és telephelyként nemzetközi szinten ismertté teszi.Nem minden cégnél ennyire jó a kormányzati lépések megítélése. A Richter vezérigazgatója, Bogsch Erik szeptemberben az Origónak adott interjújában a magyar piac és gyártók védelmét firtató kérdésre például úgy fogalmazott: „Eddig sajnos a szavakból nem lettek tettek, vagy csak igen minimális mértékben”. A tíz cég, amelynek a neve eddig felmerült a kormány tárgyalópartnerei közt, jelentős szereplője a magyar gazdaságnak. Tavaly a Suzuki érte el közülük a legnagyobb magyarországi árbevételt, 441 milliárd forintot, rajtuk kívül a Richternél, az Alcoa-Köfémnél és a Hankooknál haladta meg ez a szám a 100 milliárdot. Az adózott eredménye a Richter Gedeonnak lett a legjobb, 49,5 milliárdos.
Sz. I.
Nem minden cégnél ennyire jó a kormányzati lépések megítélése. A Richter vezérigazgatója, Bogsch Erik szeptemberben az Origónak adott interjújában a magyar piac és gyártók védelmét firtató kérdésre például úgy fogalmazott: „Eddig sajnos a szavakból nem lettek tettek, vagy csak igen minimális mértékben”. A tíz cég, amelynek a neve eddig felmerült a kormány tárgyalópartnerei közt, jelentős szereplője a magyar gazdaságnak. Tavaly a Suzuki érte el közülük a legnagyobb magyarországi árbevételt, 441 milliárd forintot, rajtuk kívül a Richternél, az Alcoa-Köfémnél és a Hankooknál haladta meg ez a szám a 100 milliárdot. Az adózott eredménye a Richter Gedeonnak lett a legjobb, 49,5 milliárdos.
Sz. I.-->
