Már a kormány szerint is recesszió lesz idén – De mikor jön a fordulat?

2012-ben az eurózóna adósságválsága miatt a főbb exportpartnereink növekedése a korábban vártnál lényegesen kedvezőtlenebbül alakul. Az OECD legfrissebb (2012. szeptemberi) előrejelzése szerint Németország negyedéves alapon zsugorodni fog az év hátralévő részében – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium az EDP-jelentésben.

A konvergenciaprogram és a költségvetési javaslat előrejelzésében várt 0,1 százalékos idei növekedés eléréséhez olyan mértékű növekedésre lenne szükség a harmadik és negyedik negyedévekben, amelynek megvalósulása ebben a környezetben nagyon valószerűtlen.

„Feltételezve, hogy a magyar gazdaság a második félévben (negyedéves alapon) stagnál, a GDP éves volumene 1,2 százalékkal fog csökkenni”, állapítja meg az EDP-jelentés. Az idei év gyenge teljesítményének áthúzódó hatása a 2013-as évet is kedvezőtlenül érinti. A bejövő tényadatokat és az új kormányzati intézkedéseket figyelembe véve a kormány módosította makrogazdasági előrejelzését.

A makrogazdasági pálya nem tartalmazza a közeljövőben megkötendő EU-IMF megállapodás pozitív makrogazdasági hatásait, jegyzi meg az NGM.

A 2013-ban bevezetésre kerülő Munkahelyvédelmi Akcióterv az éves GDP közel 1 százalékával csökkenti tovább a munkára rakódó terheket. Ezek az intézkedések már rövidtávon érdemben javítják a versenyszféra foglalkoztatottságát és a vállalatok jövedelmezőségét, így hosszabb távon hozzájárulnak a beruházások és a fogyasztás erősödéséhez – írják az anyagban.

„Az elhúzódó mérlegalkalmazkodás miatt a háztartások fogyasztása várhatóan az idei és a jövő évben is zsugorodni fog. A lakossági hitelezés gyenge és a megtakarításoknál az óvatossági motívum továbbra is domináns” – hangsúlyozzák az NGM szakértői. 2013-at illetően az egyes adóintézkedések (az ÁFA eltitkolás visszaszorítása, a jövedéki adó emelés, a készpénzes tranzakciók megadóztatása), az önkormányzati segélyek csökkentése részben az infláción keresztül mérséklik a reálbérek dinamikáját, részben közvetlenül a rendelkezésre álló jövedelmet csökkentik – írják, hozzátéve, hogy 2014-ben véget érhet a háztartások mérlegalkalmazkodási folyamata, így a fogyasztás újból növekedésnek indulhat.

Az infláció a 2012-es 5,8 százalékról jövőre csak 5 százalék közelébe tud csökkenni. 2013-ban a jövedéki adóemelésen túl a várható élelmiszerár-sokk és az ÁFA elkerülés visszaszorítása emeli szignifikánsan az infláció pályáját. Az infláció az egyszeri sokkok lecsengésével 2014-ben az MNB inflációs célja körül alakulhat – vélik.

2012-ben a minimálbéremelés, az elvárt bérminimum szintje, valamint a bérkompenzációs rendszer bevezetése várhatóan jelentősebb növekedést eredményez a versenyszféra bruttó kereseteiben. 2013-tól ezek a hatások lecsengenek, a bérkompenzáció is kivezetésre kerül (2014-ben szűnik meg teljesen a versenyszférában). „Ezt követően visszafogott bérdinamikával számolunk a versenyszférában. A közszférában továbbra is fennmarad a bérek befagyasztása, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók körében 2012-ben már megkezdett bérrendezés tovább folytatódik, 2014-ben pedig életbe lép a pedagógus életpálya modell is” – írja az NGM jelentése.

A foglalkoztatottak száma tekintetében a versenyszféra a kedvezőtlenebb külső és belső feltételek, az európai adósságválság tovagyűrűző hatása következtében még 2013-14-ben is mérsékeltebb bővülést mutat – vetítik előre. A közszférában a közmunkaprogramok folytatódnak, ugyanakkor – a közfeladat-ellátásban kritikus területek, például egészségügy mentesítése mellett – a nyugdíjazás miatt üresen maradt státuszok megszűnnek. Összességében az NGM szerint nemzetgazdasági szinten 2013-ban 1 százalék közeli, 2014-ben 1,5 százalékos foglalkoztatás-bővülés valószínűsíthető.