Tönk szélén az iráni gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Az iráni gazdaság az összeomlás szélére került az atomprogramja miatt bevezetett nemzetközi szankciók hatására” – figyelmeztetett a hétvégén az izraeli pénzügyminiszter. Juval Steinitz nyilatkozata pár nappal azután jelent meg, hogy a sajtóban kiszivárgott a külügyminisztérium egyik belső jelentése, amely szerint az Irán ellen bevezetett szankciók a vártnál súlyosabban érinthetik a gazdaságot, illetve az emberek életkörülményeit, amelynek következtében destabilizálódhat a teheráni kormányzat helyzete is. Lapértesülések szerint Tel-Aviv az utóbbi napokban fokozta a nyomást az EU-ra, hogy az a július 1-jén bevezetett olajembargón túl vessen ki újabb szankciókat Teherán ellen.
Elemzők szerint a fenti hírek azt jelzik, hogy a teheráni rezsimmel szemben a katonai támadást sem kizáró Izrael a következő néhány hónapban nem támadja meg a szerinte atombomba előállítását célzó urándúsítási programot folytató Iránra. Ezzel szemben Mose Jaalon miniszterelnök-helyettes tegnap azt mondta, hogy a szankciókat továbbra is „katonai alternatívával kell alátámasztani”.
A katonai opcióért az izraeli kormányon belül nem lelkesedő külügyminiszter viszont a napokban azt nyilatkozta, hogy a gazdasági szankciók miatt Iránban akár az egyiptomihoz hasonlóan felkelés is kitörhet. Elemzők szerint az is fokozhatja a tömegek elégedetlenségét, hogy a héten kiderült: Teherán a súlyos gazdasági helyzete ellenére 10 milliárd dollárt utalt át a felkelők ellen küzdő szíriai rezsimnek.
Az Irán ellen az olajexportra, illetve a pénzügyi tranzakciókra bevezetett amerikai, illetve EU-s gazdasági szankciók sikerességét jelzi, hogy az utóbbi napokban az iráni valuta, a rial árfolyama történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben, miután egyre több iráni váltja át az egyre kevesebbet érő nemzeti valutát a zöldhasúra. Egy dollárért tegnap közel 40.000 rialt kértek el, miközben tavaly júniusban még csak 12 ezret kellet adni. Összességében a rial értékének 80 százalékát vesztette el 2011 vége óta, ami jelentősen megdrágítja az importtermékeket, miközben az élelmiszerárak az idén 50 százalékkal nőttek. A hivatalos adatok szerint az infláció elérte a 25 százalékot, elemzők azonban úgy vélik ennek mértéke a duplája is lehet.
A kereskedelmi szankciók miatt egyre több iráni cégnek okoz gondot, hogy beszerezze – a rialárfolyam miatt amúgy csak igen drágán megszerezhető – importnyersanyagokat, ami miatt akadozik a termelés. Utóbbi hatására viszont egyre több vállalat késve fizeti ki alkalmazottait vagy kénytelen elbocsátásokba fogni. A minap például mintegy 20 ezer munkás írt levelet a munkaügyi miniszternek amiatt, hogy már egy ideje nem kapnak fizetést. A hivatalos adatok szerint a munkanélküliség mértéke március és május között megközelítette a 13 százalékot, azonban helyi elemzők szerint annak szintje meghaladja a 20 százalékot.
