Domokos László kiemelte, hogy az ellenőrök munkájának elsőszámú célja, hogy jelentéseinknek és megállapításainknak kézzelfogható eredményei legyenek és a társadalom hasznára váljanak. „Magyarország sorsfordító időket él, ami lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék munkája korábban soha látott mértékben hasznosuljon. Ezt jól mutatja, hogy a közpolitikai viták fókuszában ma két olyan téma is van, amivel kapcsolatban az ÁSZ egyedülálló tapasztalatokkal és tudással rendelkezik. Ez a két téma az önkormányzatok pénzügyei, illetve az államadósság alakulása" - mondta az elnök.
Domokos László kifejtette, hogy az önkormányzati nem csak az adott településen élőket érinti. Az eladósodottság újratermelődésének elkerülése ezért közös érdek, kiemelt nemzetgazdasági ügy, így az ÁSZ minden erre irányuló kezdeményezést és megoldási javaslatot támogat.
Az Állami Számvevőszék jelentése egyértelműen megmutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok fokozódtak. „Fontos oka volt az eladósodásnak, hogy az EU-s támogatású beruházások önerő igényéhez nem volt az önkormányzatoknak saját forrása. Gondot jelent az is, hogy a projektek fenntarthatósága nem volt biztosított. A kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékok képzéséről az önkormányzatok nagy többsége egyszerűen nem gondoskodott. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a kibocsátott kötvények esetében az árfolyam kedvezőtlen alakulásán túl a futamidő előtti visszaváltás, illetve a forintra történő konverzió is nem várt kiadásokat okozhat" - mondta az ÁSZ elnöke.
Domokos László az Országgyűlés államadósságról szóló politikai vitanapjával kapcsolatban elmondta, hogy a kezdeményező képviselők részben a Számvevőszék nyáron megjelent jelentésére, az abban szereplő megállapításokra hivatkoztak a vitanap szükségessége mellett érvelve. „Az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006-tól 2011-ig 64,2 százalékkal nőtt, és elérte a 20 955,5 milliárd forintot. Az adósságnövekedés 2006-ban és 2008-ban volt kiugró, 15,2, illetve 16,2 százalékos. A többi évben 4,6-6 százalék között alakult. A kimagasló növekedés oka 2006-ban a magas költségvetési hiány volt, 2008-ban pedig a Nemzetközi Valutaalaptól lehívott első hitelrészlet devizabetétként való elhelyezése.
Külön kitértünk az adósság szempontjából kiemelkedően fontos 2008-as IMF-hitelre is. Megállapítottuk, hogy a szándéknyilatkozat aláírására úgy került sor, hogy a lehívandó összegre és a felhasználásra vonatkozóan csak kijelölt gazdaságpolitikai célok voltak meghatározva, konkrét tervek nem álltak rendelkezésre. Ellenőrzésünk alátámasztotta az Államadósság Kezelő Központ álláspontját, miszerint az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF ilyen gyors felvételét, ugyanakkor magát a megállapodást tényként kezeltük, a szerződés megkötését nem vizsgáltuk – mondta Domokos.
„Hangsúlyosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy a hitel felhasználásának módja és időzítése komolyan és közvetlenül is visszahatott a költségvetésre. A 2008 novemberében lehívott, 4,9 milliárd eurós első hitelrészletet a Magyar Nemzeti Banknál helyezték el devizabetétként. A cél szerinti felhasználás, azaz a banki hitelnyújtás és az adósságtörlesztés azonban csak 2009 áprilisától kezdődött meg. Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat eközben lényegesen elmaradt a lehívott hitelre fizetendő kamattól. A devizabetét kamatbevétele 11,3 milliárd forint, míg a lehívott hitel kamatkiadása mintegy 30 milliárd forint volt. A különbözetet, azaz mintegy 19 milliárd forintot a költségvetésnek, tehát végső soron a magyar adófizetőknek kellett kifizetnie" - mondta az elnök.
Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy az IMF-hitel első részletének lehívása következében a devizaadósság aránya 28 százalékról 48 százalékra növekedett. Ez fokozta az árfolyamkitettséget, a hitel futamideje pedig a finanszírozási, illetve adósságmegújítási kockázatot növelte. 2009-től bekövetkeztek a devizafinanszírozás negatív hatásai: nőtt az árfolyamkockázat, romlott a befektetői megítélés és a hitelminősítés. A forintgyengülés 2006 és 2011 között 1657 milliárd forinttal növelte az adósságot. A devizaadósság kamatkiadásai 150,1 milliárdról 304,5 milliárd forintra emelkedtek.
Az Állami Számvevőszék a hitelfelvétel után is talált olyan döntéseket, amelyek indokolatlanul terhelték a magyar adófizetők pénztárcáját. Az IMF-hitel harmadik, 1,4 milliárd eurós részletét a pénzügyminiszter 2009. júniusi döntése alapján a magyar állam helyett az MNB hívta le. Ugyanakkor egy hónappal később, 2009 júliusában az Államadósság Kezelő Központ a pénzügyminiszter döntése alapján az IMF-hitellehívásnál kedvezőtlenebb feltételekkel, 3,95 százalékos hozamfelárral 1 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt. „Ez a kibocsátás megállapításunk szerint az IMF-hitel első lehívásából fel nem használt 2 milliárd euró rendelkezésre állása mellett nem volt indokolt" - mondta az elnök, aki szerint mai nehézségeinket részben az okozza, hogy az IMF-hitel törlesztése 2012 és 2014 között esedékes, döntő része pedig a 2012-2013-as évekre esik.
„Meggyőződésem és tapasztalataim szerint ellenőrzés nélkül nincs rend, és azt is hittel vallom, hogy a rend értéket teremt. Ellenőrzésre tehát szükség van, az értékteremtő ellenőrzés pedig feltételezi munkánk tényleges és valós, társadalmi szinten is érzékelhető hasznosulását. Mind az önkormányzatok pénzügyeinek rendezése, mind pedig az államadósság kordában tartása mutatja, hogy milyen fontos és hasznos munkát vállaltak azok, akik a közpénzek feletti őrködést választották hivatásuknak" - zárta előadását az ÁSZ elnöke.
