Indul a vita az EU-büdzséről

Ma kezdődnek meg a kétoldalú tárgyalások az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy stábja és az EU-tagállamok képviselői közötti az EU következő hétéves, 2014–2020 közötti költségvetéséről, és igen éles vitákra lehet számítani. Az Európai Bizottság tavaly nyáron elfogadott tervezete összesen 1033 milliárd eurót határozna meg a 2014–2020 közötti EU-költségvetésre a jelenlegi, 2007–2013 közötti 976 milliárd euróhoz képest. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel 4,8 százalékkal emelné a büdzsé összegét, ami meghaladja az elmúlt évtizedben mért mintegy kétszázalékos átlagos uniós infláció mértékét.

Az EU soros elnöki tisztét ellátó Ciprus múlt héten kiadott javaslata azonban 50 milliárddal csökkentené az Európai Bizottság tervezetében szereplő összeget. Nicosia szerint javaslata kompromisszumnak tekinthető, miután az EU-költségvetés nettó haszonélvezőinek számító tagállamok, az úgynevezett Kohézió Barátai csoport a brüsszeli javaslatot tekinti kiindulópontnak, míg az uniós büdzsé nettó befizető országai akár 100–130 milliárd euróval is csökkentenék a költségvetés összegét. A Kohézió Barátai azonban azt kifogásolják, hogy az uniós költségvetés lefaragásánál a számukra elkülönített fejlesztési források, az úgynevezett kohéziós támogatások összege jelentősen csökkenne. Míg 2007–2013 között e célra 354 milliárd eurót különítettek el, addig Brüsszel 338 milliárdot javasolna erre a célra 2014–2020 között, úgy hogy a forrásokból a majd jövőre EU-taggá váló Horvátország is részesül. A ciprusi elnökség javaslata pedig ennél is tovább faragná a kohéziós büdzsét, miután Nicosia 326,5 milliárdos keretet adna e célra.

A nettó befizető országok közül Németország, Dánia, Finnország és Franciaország legalább 100 milliárd euróval vágnák vissza a Brüsszel által javasolt 1033 milliárdos főösszeget, míg Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia akár 115–130 milliárd eurós csökkentést szeretne. Különösen Nagy-Britanniában vált a következő hétéves uniós büdzsé sorsa kiemelt belpolitikai kérdésé. David Cameron brit kormányfő ugyanis korábban leszögezte, hogy London megvétóz majd minden olyan javaslatot a kimondottan az EU-büdzséről szóló november 22-23-i rendkívüli EU-csúcson, amely nem az uniós költségvetési kiadások reálértéken való befagyasztását célozzák. E szerint a konzervatív miniszterelnök a jelenlegi 976 milliárdos főösszeg mintegy két százalékos inflációval történő emelését még el tudja fogadni. Cameron azonban a múlt héten kényelmetlen helyzetbe került, miután a brit parlament alsóháza arra szólította fel a kabinetet, hogy az uniós költségvetési tárgyalásokon ne a kiadások reálértéken történő befagyasztásáért, hanem reálértéken való csökkentéséért küzdjön.

A brit álláspont mindenképpen szóba kerül a német kancellár holnaputáni londoni látogatásán is. Angela Merkel az úttal kapcsolatban azt mondta: bízik benne, hogy a novemberi csúcson megállapodásra jutnak a tagországok az uniós büdzséről, a vétók kilátásba helyezése pedig nem segíti az egyezség létrejöttét.

A bizottság javaslata értelmében hazánk 18,6 milliárdot kapna 2014–2020 között, ami közel 30 százalékos veszteség a jelenlegi időszakhoz képest.

A ciprusi tervezet kedvező eleme, hogy Horvátország kivételével minden olyan tagállam, amelynek a GDP-je 2008 és 2010 között átlagosan legalább egy százalékkal csökkent, a 2,36 százalékos plafonhoz képest több forráshoz is hozzájuthat. Ez a feltétel Magyarországra is ráillik. Esetükben a plafon 2,99 százalék is lehet. Ebben az esetben hazánk 21,9 milliárd euróra lenne jogosult, vagyis a Brüsszel által javasolt 30 százalék helyett csupán 15 százalékkal csökkenne az igénybe vehető kohéziós keret összege.

A bizottság javaslata értelmében hazánk 18,6 milliárdot kapna 2014–2020 között, ami közel 30 százalékos veszteség a jelenlegi időszakhoz képest.

A ciprusi tervezet kedvező eleme, hogy Horvátország kivételével minden olyan tagállam, amelynek a GDP-je 2008 és 2010 között átlagosan legalább egy százalékkal csökkent, a 2,36 százalékos plafonhoz képest több forráshoz is hozzájuthat. Ez a feltétel Magyarországra is ráillik. Esetükben a plafon 2,99 százalék is lehet. Ebben az esetben hazánk 21,9 milliárd euróra lenne jogosult, vagyis a Brüsszel által javasolt 30 százalék helyett csupán 15 százalékkal csökkenne az igénybe vehető kohéziós keret összege.-->