Jól jöttünk ki a huzavonából

Mint arról Varga Mihály egy keddi konferencián beszámolt, két hétig folyt a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy a 2013-as hiány 2,9 vagy 3,1 százalék lesz-e. A szerdán közzétett jelentés szerint Brüsszel elfogadta az októberi Matolcsy-csomagokban szereplő egyenlegjavító intézkedéseket – igaz, a hatásukat valamivel szerényebbnek tartja, mint a 2,7 százalékos deficitcéllal számoló Nemzetgazdasági Minisztérium. A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás így – miként azt Matolcsy György miniszter a jelentést üdvözlő sajtótájékoztatón jelezte – akár már jövő nyár elejére lezárulhat.

A 2013-as deficitprognózisnak fölfelé és lefelé mutató kockázatai is vannak. Az önkormányzatok hitelfelvételét az új jogszabályok erősen korlátozzák, ami javíthatja a szektornak a költségvetési egyenleghez való hozzájárulását, a gazdaság kifehérítésére tett kormányzati erőfeszítések növelhetik a bevételeket, a strukturális reformok életbe léptetése pedig csökkentheti a kiadásokat. Negatív irányú kockázatot jelent ugyanakkor az, ha az Európai Bíróság törvénybe ütközőnek tekinti a távközlési szektorra kivetett különadót, amit ebben az esetben vissza kell fizetni, és nem zárható ki az állampapírok hozamának emelkedése sem, ami a finanszírozási terheket növelheti.

Az Európai Bizottság 2012-re 1,2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít, 2013-ban pedig szerény, 0,3 százalékos növekedést. Az előbbi megegyezik a magyar kormány prognózisával, az utóbbi azonban elmarad Matolcsy György 1 százalék feletti várakozásától. A gazdaság egyetlen húzóereje az export, amely az idén már csupán 2 százalékkal bővül év/év alapon, ami a 2011-es 6,3 százalékhoz képest jelentős lassulást jelent. A beruházások volumene az idén és jövőre is csökken, a munkanélküliségi ráta viszont nem változik, a 2012-es és a 2013-as prognózis is 10,8 százalék.

Pozitív meglepetés a bizottság prognózisa, amely szerint Brüsszel elegendőnek tartotta az októberi csomagokban szereplő kiigazító intézkedéseket, méghozzá úgy, hogy a jövő évi GDP-növekedés a bizottság szerint mindössze 0,3 százalék lesz, ami nemcsak a kormány prognózisánál, de a jelenlegi piaci konszenzusnál is alacsonyabb – emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az IMF-megállapodás szempontjából a deficittel kapcsolatos uniós álláspont semleges, mivel a valutaalapot nem a néhány 10 milliárd forintról folyó vita érdekli, hanem a gazdaságpolitikai irányvonallal, amelyben a nyilatkozataik alapján fordulatot várnak – tette hozzá a szakember.

Jó hír, hogy a kormány nincs lépéskényszerben, újabb csomagra nincs szükség, „csak” végre kell hajtania az októberben bejelentett intézkedéseket – hangsúlyozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A 2014-es deficitprognózis ugyanakkor figyelmeztetés, hogy a deficitet fenntartható módon kell 3 százalék alá csökkenteni – úgy tűnik, a bizottság ebben egyelőre nem teljesen biztos.

Deficitprognózisok

A 27 tagállamból 2013-ra Brüsszel 13-nak mutat 3 százalékot meghaladó GDP-arányos hiányt, 14-nek a maastrichti küszöb alatt marad a deficit. A helyzet így valamelyest javul 2012-höz képest, amikor a „szégyenpadon” még 16-an ülnek; Dánia, Litvánia, Hollandia és Ausztria javít, Belgiumban viszont, amelynek a bizottság 2012-re kereken 3 százalékos hiányt jósol, jövőre újra a 3 százalék fölé emelkedhet a deficit. A három évre vonatkozó 81 deficitprognózis között összesen 2 pozitív számot találhatunk: Észtországban és Svédországban lehet szufficites a büdzsé 2014-ben.