Sok múlik 0,2 százalékponton
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár két hete megy a számolás, meg a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 százalék vagy 2,9 százalék lesz a jövő évi államháztartási hiány – számolt be egy budapesti konferencián Varga Mihály tárca nélküli miniszter. A 0,2 százalékpontnyi különbség sokat nyomhat a latban: ha az Európai Bizottság szerdán megjelenő őszi prognózisában 3,1 százalék szerepel, akkor nem zárulhat le a Magyarország elleni, a kohéziós alapok egy részének befagyasztásával fenyegető túlzottdeficit-eljárás, és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak csak néhány hete marad arra, hogy egy újabb egyenlegjavító csomaggal meggyőzze Brüsszelt. Az IMF-tárgyalások kapcsán Varga Mihály megjegyezte: a kormány bízik abban, hogy a szigorú könyvelőként fellépő Európai Bizottságnál „korrektebb”, inkább a döntések minőségét szem előtt tartó Valutaalappal még idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások.
A parlamentben az eladósodás okait firtató tematikus ülésen Matolcsy György biztosította a hallgatóságot: a kormány mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, annak „úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják”. Ha nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, akkor Görögország sorsára jutott volna Magyarország – szögezte le a miniszter, aki szerint a 2002-2010 közötti baloldali kormányok adósították el az országot. Ez alatt az idő alatt a GDP-arányos államadósság 52 százalékról 80 százalék fölé emelkedett. Szekeres Imre, az MSZP vezérszónoka igyekezett árnyalni az adatot. Véleménye szerint a Fidesz nem könyvelt el 4 százalékot, „mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban”, 4 százalék az első Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer, 10 százalék pedig a 2008-as válság hatása.
