EU-csúcs az eurózónáról

Lapzártánk idején is tartott az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülése, amelynek fő feladata az volt, hogy a ma kezdődő kétnapos EU-csúcsra hozza tető alá az eurózóna közös bankfelügyeletének keretfeltételeiről szóló megállapodást. Az unió állam- és kormányfői ugyanis az októberi csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy még az év vége előtt egyezségre jutnak a tervezett bankunió első lépcsőfokáról, a közös bankfelügyeleti rendszer alapelveiről. Utóbbiról szóló egyezség megkötése azért szükséges, mert a júniusi csúcs csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy közvetlenül az eurózóna mentőalapjai tőkésíthessék fel a bajba került euróövezeti pénzintézeteket, ha addigra egységes felügyeleti rendszer épül ki a valuta-
unióban.

A bankfelügyelet alapelveiről azonban a múlt heti Ecofin-ülésen nem jött létre egyezség főként Németország és Franciaország szembenállása miatt. Párizs ugyanis támogatva az Európai Bizottság eredeti tervét azt javasolja, hogy a közös felügyeleti rendszer minden egyes euróövezeti bankra, vagyis mintegy hatezer pénzintézetre vonatkozzon. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ezzel szemben világossá tette: Berlin ellenzi, hogy a kisebb pénzintézetek, köztük az állami ellenőrzésű német tartományi bankok is közös ellenőrzés alá kerüljenek.

Elemzők szerint Berlin azért is késleltetné a közös felügyeleti rendszer kialakítását, mert attól tart, hogy jelentős mértékben majd neki kell állnia számlát a bajba kerülő országok bankszektorának megmentésekor, ugyanis a bankunió második lépcsőfokaként közös bankszanálási rendszert is kidolgoznának az eurózónában.

A Reuters értesülései szerint a tegnapi Ecofin-ülésre a soros ciprusi EU-elnökség egy kompromisszumos tervet dolgozott ki. Eszerint csak a 30 milliárd eurósnál nagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetek esetében gyakorolná a felügyeleti jogokat az Európai Központi Bank, míg a kisebb pénzintézetek esetében megmaradna a nemzeti felügyeletek hatásköre. A javaslat akár mind Berlin, mind Párizs számára elfogadható lehet, hiszen Németország 50 milliárdnál, míg Franciaország 2,5 milliárdos összegnél húzná meg a határt.

Vitatott eleme a közös bankfelügyeleti rendszernek az is, hogy az eurózónán kívüli EU-tagországok milyen feltételekkel, jogosítványokkal vehetnek majd részt az amúgy számukra is nyitott együttműködésben. Korábban a magyar kormány képviselői többször is leszögezték: csak akkor támogatják hazánk csatlakozását a bankunióhoz, ha biztosítják a döntéshozatalban való részvételünket, illetve az azonos feltételeket a valutauniós országokkal. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára lapunk kérdésére elmondta: a bankfelügyeletről szóló közösségi jogszabály elfogadása várhatóan jövőre tolódik. Györkös Péter, hazánk EU-nagykövete tegnap Brüsszelben magyar újságírók előtt kiemelte: az Európai Tanács a válság kirobbanása óta először van olyan helyzetben, hogy nem kell gyorsan döntést hoznia.

A hiányzó 3 milliárd jövő évi kifizetésére a tagországok garanciát vállaltak. Az EP költségvetési tárgyalódelegációjának magyar tagja, Surján László közölte: elhárult a veszély, hogy 2013-ban csak havonta az idei költségvetés tizenketted részét lehessen kifizetni, Időben meg lehet kezdeni a jövő évi büdzséből a hazánknak járó agrár- és kohéziós források kifizetését.

A hiányzó 3 milliárd jövő évi kifizetésére a tagországok garanciát vállaltak. Az EP költségvetési tárgyalódelegációjának magyar tagja, Surján László közölte: elhárult a veszély, hogy 2013-ban csak havonta az idei költségvetés tizenketted részét lehessen kifizetni, Időben meg lehet kezdeni a jövő évi büdzséből a hazánknak járó agrár- és kohéziós források kifizetését. -->