Orosz stratégiai partnerség Latin-Amerikával - kérdőjelekkel

A Golosz Rosszii – Oroszország Hangja – állami rádió a napokban többek között a következőkkel magyarázta a Latin-Amerika iránt újabban megélénkült orosz érdeklődést: Latin-Amerika fontos szerepet játszik a modern világban. Ez nagymértékben annak a következménye, hogy a földrész gazdag természeti erőforrásokban. Az ásványi nyersanyagok közel 20 százaléka a latin-amerikai országokban koncentrálódik, és a világ területének 15 százalékát foglalják el. Az orosz elemzés kiemelte Kubát és Brazíliát, mint amelyek különösen fontosak Oroszország számára, megszólaltatva Borisz Martinovot, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének professzorát, aki szerint „Kuba geopolitikai helyzete előnyös a világkereskedelem számára. Kuba ugyanis kitűnő kikötőkkel rendelkezik. E kikötők lehetővé teszik a szuper tartályhajóknak, hogy minden nehézségek nélkül kikössenek. Szerinte Oroszország és Kuba között elsősorban az energiaszektorban és szállítási gépek gyártásában kínálkozik együttműködés.

Brazíliát illetően pedig a Golosz Rosszii emlékeztetett arra, hogy szakértők véleménye szerint a kiaknázásra váró számos üzleti – köztük orosz fegyverszállítási – lehetőségen kívül fontos arra is rámutatni, hogy a két országnak hasonló a véleménye számos politikai kérdésben. Ez tükröződik abban a munkában is, amelyet a latin-amerikai ország végez az úgynevezett BRICS-csoportban, amely – a tagországok angol nyelvű elnevezése kezdőbetűinek megfelelően – Brazíliából, Oroszországból, Kínából, Indiában és Dél-Afrikából tevődik össze. E szakértők szerint a Latin-Amerikával való gazdasági kapcsolatok aktivizálása ma már számos ország napirendjén szerepel. Ami pedig Oroszországot illeti, már nagy tapasztalatot szerzett e téren és komoly tervei vannak a jövőre nézve - írta a Golosz Rosszii.

Az utóbbi időben az Oroszország és több latin-amerikai ország között folytatott gazdasági jellegű fontos tárgyalás közül mindenképpen érdemes utalni arra a látogatásra, amelyet a brazil elnök asszony tett Moszkvában, a múlt év december közepén. Dilma Rousseff ugyanis kijelentette, Brazíliát érdekli, hogy orosz tőkebefektetések jelenjenek meg a dél-amerikai ország olaj- és gáziparában, valamint a fegyverkezési iparában. „Brazíliának óriási lehetőségei vannak az orosz tőke mozgósítására, ami hozzájárulhatna országunk fejlődéséhez” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásai után. Különösen kiemelte azokat a "kolosszális tapasztalatokat", amelyeket Oroszország a hadiiparban halmozott fel. Az energia területén Brazília mindenekelőtt olaj- és gázmező feltárásában számit az Oroszországgal való együttműködésre. „”Oroszország gazdag tapasztalatokkal rendelkezik e téren, és kolosszális lehetőségekkel. Örülnénk, ha átvehetnénk e tapasztalatokat” – hangsúlyozta a brazil államfő.  Brazíliát érdekli továbbá az együttműködés vasutak és kikötők építésében is. „Felszólítjuk az orosz vállalatokat a részvételre” – jelentette ki.

Az orosz külügyminiszter a múlt hét végén egyébként elismerte, hogy a napokkal korábban elhunyt Hugo Chavez venezuelai elnök segítséget nyújtott Oroszországnak abban, hogy új szintű partnerségi viszonyt alakítson ki latin-amerikai országokkal. Szergej Lavrov egy orosz tévéinterjúban jelezte, hogy Oroszországot érdek fűzi az együttműködés bővítéséhez a latin-amerikai térség országaival, s kiemelte, hogy a régió legtöbb vezetőjének hasonló a véleménye a globális problémák kezeléséről.

A RIA Novosztyi pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, aki idén februárban rövid körutat tett Latin-Amerikában, a régiót „Oroszország érdekterületeként” jellemezte, és kifejezte azt a reményét, hogy fejlődni fog a teljes körű együttműködés Oroszország és a latin-amerikai országok között. Az orosz hírügynökség kiemelte, hogy Oroszország jelenleg is aktív kapcsolatokat tart fenn a latin-amerikai országokkal, megnevezve Brazíliát, Argentínát, Chilét és Ecuadort. ,                          

Ám az világosan látszik, hogy a venezuelai elnök múlt héten bekövetkezett halála kérdőjeleket vethet fel Oroszország elsősorban gazdasági jellegű latin-amerikai gazdasági terjeszkedését illetően. Orosz üzleti körök nyomban aggodalmaiknak is adtak hangot a venezuelai drámai esemény várható következményei emiatt. Az Itar-TASZSZ sajtó-összefoglalója szakértőket idézett, akik szerint Venezuelának el kell majd kezdenie a közeledést az Egyesült Államok irányában és meg kell szűntetnie a privilegizált kapcsolatokat Oroszországgal, amelyek Chavez és az orosz vezetés közti személyi kapcsolatokon alapultak.

Ám hivatalos orosz részről nyomban reagáltak az aggódó orosz lapkommentárokra. „Arra számítunk, hogy a Venezuelával kötött szerződések Hugo Chavez elnök halála után is teljesülni fognak” – jelentette ki Hágában Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes. „A két ország több irányban együttműködik egymással. A magunk részéről teljesíteni fogjuk a vállalt kötelezettségek bennünket illető részét, és abban reménykedünk, hogy az együttműködés politikája változatlan marad, és a tervezettek megvalósulnak ” – emelte ki az orosz kormányfőhelyettes.

Előzőleg ugyanis a Kommerszant azt írta, Nicolas Maduro venezuelai alelnök ideiglenes elnökké választásával is veszély fenyegetheti az orosz projekteket és a milliárdokra tehető befektetéseket Venezuelában. Szakértők legalább 30 milliárd dollárra becsülik mindazokat a projekteket, amelyeket Oroszország beindított Hugo Chavez uralma alatt. Az orosz lap idézte Fjodor Lukjanovot, az orosz kül- és védelempolitikai tanács elnökségének elnökét, aki egyenesen úgy látta, hogy Maduro győzelme esetén a Venezuela és az Egyesült Államok viszonya rohamosan javulni kezd. Ha pedig az ellenzék kerül hatalomra, az ország rohamosan reorientálódik majd az Egyesült Államok felé. Ljukjanov úgy fogalmazott, „a 2000-es évek abnormális helyzete, amikor Venezuela Oroszország egyik fő globális partnerévé vált, aligha folytatódik Chavez halála után, mert ez a személyéhez, konkrét politikai céljaihoz és  ambícióihoz kötődött..” Szerinte „a Moszkva és Caracas között létrejött számos szerződés végül is papíron marad, s más szerződéseket pedig felülvizsgálnak.”

A Nyezaviszimaja Gazeta pedig külön felhívta a figyelmet arra, hogy Hugo Chavez az elnöksége alatt kilencszer látogatott el Oroszországba. A kétoldalú gazdasági együttműködés három területre terjedt ki: az olaj- és gáz- és vegyiparra, a természeti erőforrások közös fejlesztésére és a haditechnikai együttműködésre. E téren jelentős eredményeket ért el a két ország, és Venezuela Oroszország privilegizált partnerévé vált. Például a Roszoboronexport fegyverexport vállalat úgy becsüli, hogy 11-13 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket Caracas-szal.

Ám megszólaltak illetékes tényezők az Egyesült Államokban is, ahol Chavez halála után óvatos lehetőséget látnak az amerikai-venezuelai kapcsolatok ha nem is azonnali, de közép távon történő javítására. A Reuters brit hírügynökség elemzése szerint Obama elnök máris kifejezésre juttatta, az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy „konstruktív viszony” alakuljon ki Venezuelával a Chavez-éra utáni időszakban.”Bennünket nem érdekel, hogy konfrontációs viszonyunk legyen Venezuelával” – jelentette ki a Reuters tudósítója előtt egy amerikai magas rangú tisztségviselő.. „Ugyanakkor látnunk kell, hogy a dolgok miként alakulnak.” A brit hírügynökség szerint a normális körülmények között megosztott Washingtonban Chavez halála ritka pillanatot teremtett a két-párti együttműködésre, hogy új lapot nyissanak a feszült amerikai-venezuelai kapcsolatok hosszan tartó időszaka után. 

Ugyanakkor ennél konkrétabban fogalmazott a BBC News brit tévé kommentátora, aki szerint hosszabb távon a kereskedelmi és személyi kapcsolatoknak köszönhetően javulhat az amerikai-venezuelai viszony. Az angol tudósító emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtized retorikáját jellemző ellenségesség ellenére  folytatódott az amerikai-venezuelai kereskedelem. Az Egyesült Államok továbbra is a venezuelai olaj legnagyobb vásárlója (a venezuelai olajexport mintegy 40 százalékát veszi fel ) és az olaj teszi ki Venezuela teljes exportjának több mint 90 százalékát. Viszonzásként az Egyesült Államok továbbra is szállított a latin-amerikai országnak gépeket és autókat, sőt növelte is az oda irányul földgáz- és olajtermék-kivitelét.

A keményvaluta és az amerikai termékek életfontosságúak a venezuelai gazdaság, kormány és társadalom működéséhez, és ez még inkább életfontosságú lesz az elkövetkező nehéz időkben. A BBC tudósító szerint noha Venezuelában az elmúlt évtizedben sok száz magánvállalatot államosítottak, számos jól és kevésbé jól ismert amerikai vállalat továbbra is dolgozik Venezuelában,  Ezenkívül több mint 200.000 venezuelai él az Egyesült Államokban, és az a sok százezer, akinek családi, baráti, kollegiális kapcsolatai vannak, szintén közelebb hozhatja egymáshoz az Egyesült Államokat és Venezuelát. 

Közben a RIA Novosztyi Mexikóvárosból keltezett jelentése szerint Nicolas Maduro ideiglenes elnökké történt felesketése után „azonnali választások” megtartását jelentette be. Erre ez év április 14-én kerül sor. A venezuelai ellenzék pedig ismételten Henrique Caprilest, a 2012-ben tartott elnökválasztás legfontosabb kihívóját nevezte meg közös elnökjelöltként az új elnökválasztásra. Capriles, aki jelenleg Miranda szövetségi állam kormányzója, a legutóbbi elnökválasztáson a voksok 44 százalékát szerezte meg. A hatalmon lévő szocialisták az eddigi alelnököt és átmeneti elnökként beiktatott Nicolas Madurot indítják elnökjelöltként. Őt az elhunyt Hugo Chavez már még életében utódjának nevezte ki.

Természetesen a latin-amerikai országok is feszült figyelemmel követik, mi történik Venezuelában az elkövetkező hetekben, hónapokban,  orosz kezdeményezésre Vlagyimir Putyin pedig máris telefonbeszélgetést folytatott még elnökké történt felesketése előtt Nicolas Maduro-val, Venezuela ideiglenes elnökével. Kifejezte mély részvétét és együttérzését Venezuela vezetésének és népének Hugo Chavez elnök váratlan halála miatt. Leszögezte, bízik abban, hogy folytatódni fog az Oroszország és Venezuela közti barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés, és egyben állandóan fejlődni a két nép javára. Madura pedig meleg köszönetet mondott Puyinnak az orosz vezetés őszinte részvénynyilvánításáért s kijelentette, hogy az Oroszország és Venezuela közötti stratégiai partnerség folytatódni fog.

Ehhez persze mindenképpen az szükséges, hogy Nicolas Maduro meggyőző többséggel győzzön az április 14-én sorra kerülő venezuelai újabb elnökválasztáson...