Kedvező az szja-rendszer
Az európai adóversenynek köszönhetően 2010-ig az élőmunkát terhelő adó- és járulékterhek csökkenést mutattak, de ez a trend megtorpant, sőt az OECD 34 országra kiterjedő elemzése szerint 19 országban jelentős mértékű – 2012-re 35,6 százalékos – növekedés tapasztalható. A terhek leginkább Hollandiában, Szlovákiában és Lengyelországban emelkedtek.
A PwC 2012. év végi felmérése szerint az Európai Unióban és Svájcban a nettó jövedelem átlagosan a bruttó jövedelem 76 százaléka. Átlagos a terhelés Portugália, Ciprus, Csehország, Málta, Szlovákia és Bulgária esetében. Több országban – például Csehországban, Szlovákiában vagy Bulgáriában – ez az egykulcsos adórendszernek köszönhető. A progresszív jövedelemadózási-rendszert alkalmazó országokban a magasabb jövedelműek nettó jövedelme a bruttó jövedelem mintegy 63 százaléka. Az átlagosan 37 százalékos adóteherből a személyi jövedelemadó 29 százalékot, a társadalombiztosítási járulék pedig 8 százalékot tesz ki.
A családi kedvezmények bevezetésétől Európa-szerte azt várják, hogy jelentősen csökkentik a nagy családosok adóterheit. A két legjellemzőbb lehetőség a családi bevallás (Görögország, Málta, Lengyelország, Portugália, Németország) vagy magának az adónak az adókedvezménnyel való csökkentése (Magyarország, Görögország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Németország, Románia). A nyugat-európai országokra inkább jellemző a többkulcsos adózás. A legmagasabb adókulcsok néhány országban akár a 40-50 százalékot is elérhetik, Ausztriában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban például 50, Németországban 45 százalékos a legmagasabb kulcs.
Az Európai Unió tagországai közül 2012-ben 8 országban volt egykulcsos a személyi jövedelemadó, így például Litvániában 15, Szlovákiában 19, Romániában 16, Bulgáriában 10, Csehországban 15, Magyarországon 16 százalékos. (2012-ben még a jövedelem egy részére adóalap kiegészítést kellett alkalmazni.) A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendszer hosszú távon nem mindenhol tartható fenn. 2013-tól például Szlovákia is visszatért a kétkulcsos adózásra: 3310 euró feletti jövedelem esetén 25 százalék a személyi jövedelemadó. Romániában 2013-ban végül nem vezették be a differenciált jövedelemadózást, amely az alacsonyabb jövedelműeket segítette volna. A 12 és 8 százalékos kulcsok bevezetése elmaradt, és továbbra is fenntartják a 16 százalékos adókulcsot.
Emelkedő nyugdíjkorhatárok
A jövedelemadók változása mellett a régióban jellemző trend, hogy több országban (hazánkhoz hasonlóan Lengyelországban is) emelik a nyugdíjkorhatárt. 2013-tól Lengyelországban a nyugdíjkorhatárt szakaszosan 67 évre emelik. Bevezetik az 50 százalékos résznyugdíjat.A résznyugdíj igénybevételére a nők 35 év, a férfiak 40 év munkaviszony után lesznek jogosultak. A nyugdíjkorhatár elérése után a teljes nyugdíj összege alacsonyabb kifizetésekkel járna.
A PwC elemzéséből kiderül: a magyarországi társadalombiztosítási járulékok kifejezetten magasnak számítanak, figyelembe véve azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több országban a társadalombiztosítási járulékokat csak egy meghatározott összegig kell megfizetni.
A résznyugdíj igénybevételére a nők 35 év, a férfiak 40 év munkaviszony után lesznek jogosultak. A nyugdíjkorhatár elérése után a teljes nyugdíj összege alacsonyabb kifizetésekkel járna.
A PwC elemzéséből kiderül: a magyarországi társadalombiztosítási járulékok kifejezetten magasnak számítanak, figyelembe véve azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több országban a társadalombiztosítási járulékokat csak egy meghatározott összegig kell megfizetni. -->
