Kijevben szó szerint megfagynak az emberek, a víz kulcskérdés, ha befagynak a vezetékek, vége a városnak – már több ezer lakóépület maradt fűtés nélkül
Az orosz hadsereg célzott támadásai nyomán Kijev energia- és fűtési infrastruktúrája súlyosan megrongálódott, miközben a hőmérséklet mínusz 18 Celsius-fokig süllyedt – derült ki a The Times cikkéből. A főváros vezetése humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztet: százezrek maradtak fűtés, áram és víz nélkül a tél legkeményebb időszakában.
Az orosz–ukrán háború újabb kritikus szakaszához érkezett a tél közepén. A Kijev ellen végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadások következtében a város jelentős részén megszűnt az áram- és hőellátás, több kerületben pedig a vízszolgáltatás is akadozik. A támadások nem elszigetelt incidensek: az energiahálózatot ért csapások tudatos stratégiát jeleznek, amely a civil lakosság életfeltételeit célozza.
Több sérült vízvezeték befagyott Kijevben
A városi hatóságok szerint több ezer lakóépület maradt fűtés nélkül, miközben az extrém hideg miatt a sérült vízvezetékek befagytak, több helyen szándékosan le kellett ereszteni a rendszert, hogy elkerüljék a további károkat. Az oktatási intézmények zöme bezárt, a családok ideiglenes melegedőhelyekre, metróállomásokra és rögtönzött közösségi terekbe kényszerülnek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az energiaellátás helyreállítását végző szakemberek gyakran újabb támadások közepette dolgoznak, így a javítások sok esetben csak ideiglenesek.
A városvezetés szerint előfordult, hogy egy-egy kerületben már visszatért az áram, majd egy újabb csapás nyomán ismét teljes sötétségbe borult a környék.
Kijev polgármestere szerint a főváros a „humanitárius katasztrófa határán” áll. A lakosság egy része, különösen
- az idősek
- és a kisgyermekes családok
elhagyták a várost, az elmúlt hetekben százezres nagyságrendben indultak el Ukrajna nyugatibb régiói vagy a szomszédos országok felé.
Az ukrán kormány és Volodimir Zelenszkij elnök szerint az orosz hadvezetés célja egyértelműen az, hogy a téli hónapokban az alapvető közszolgáltatások megbénításával gyakoroljon nyomást a lakosságra és az állam működésére. A támadások elsősorban az elektromos alállomásokat, hőerőműveket és elosztóközpontokat érik.
Kitört a botrány az áramszünet kellős közepén, összeugrott Zelenszkij és Klicsko: Kijev főpolgármestere nem hagyja magát – „Engem nem a népszerűségi mutatók érdekelnek, elnök úr”
Kijev polgármestere szívére vette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cinikus megjegyzéseit a városvezetésről. Azt is elárulta, hogy míg ők autonóm áramforrásokra kötötték a szociális intézményeket, és a melegedőpontokon a dolgozók éjjel-nappal ügyelnek, hogy fogadják a lakosokat és a kritikus infrastruktúra működését generátorokról biztosítsák, az elmúlt négy évben Zelenszkij tudomást sem vett róla.
A válság nemcsak humanitárius, hanem gazdasági következményekkel is jár: a termelés akadozik, a szolgáltatások leállnak, miközben az államnak egyre több forrást kell fordítania vészhelyzeti ellátásra, generátorokra és ideiglenes megoldásokra. A helyreállítás költségei már most milliárd dolláros nagyságrendet érnek el, miközben a háború kimenetele továbbra is bizonytalan.
A kijevi tél így nem pusztán időjárási kihívás, hanem stratégiai fegyverré vált:
- a hideg,
- az energiahiány
- és az ismétlődő támadások
együttese olyan nyomást helyez a városra, amely túlmutat a frontvonalakon – és közvetlenül a civil lakosság mindennapjait célozza.
