Robbantak az árak és visszaesett a fogyasztás a chipsadó miatt
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek közös neta-hatásvizsgálati vizsgálata azt mutatja, hogy összességében 27 százalékkal csökkent a sós ropogtatnivalók, a cukrozott üdítőitalok és az energiaitalok forgalma. A neta hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35 százaléka saját állítása szerint jelenleg kevesebbet fogyaszt, mint egy évvel korábban. Okként döntő részben az áremelkedést említették a vásárlók, míg kevesebb mint 20 százalékban azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen. A kutatás adatai szerint az érintett cégek 86 százaléka az adót teljes mértékben beépítette az árakba, így most átlagosan 29 százalékkal kell többet fizetni ezekért, mint a termékadó 2010-es bevezetését megelőzően.
Az adó a kutatók megállapításai szerint „gazdaságilag nem lehetetlenítette el a nagy befizetőket, és ösztönzőleg hatott a termékek receptúráinak egészségesebbé tételére”. Ez utóbbi állítás olyannyira igaz, hogy az adóbevétel-elmaradás is döntően abból fakadt, hogy az egyik korábbi energiaital-gyártó cég addig változtatta terméke receptúráját, míg az után ma már nem kell neta-t fizetnie, igaz, összetétele alapján készítménye ma már nem is számít energiaitalnak.
A NAV korábbi összesítése szerint összesen kilencféle termék tartozik a népegészségügyi termékadó hatálya alá, és havonta átlagosan 400-500 céget terhel fizetési kötelezettség. A neta-hatásvizsgálat alapján az összes neta 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be.
